Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

rendelettel érintett egyes polgári kollégiumi állásfoglalások felülvizsgálata. 1. A 834. számú polgári kollégiumi állásfoglalás (BH 1962/12, PJD I. 347. sorsz.) a Ptk. 586. §-ának az 1967. évi 2. számú tvr. 1. §-ával megállapított (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. 2. A 835. számú polgári kollégiumi állásfoglalás (BH 1962/12., PJD I. 259, 348. sorsz.) a 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendeletnek a 8/1967. (II. 26.) Korm. számú rendelet 2. §-ával megállapított 31/A §-a, valamint a 7/1967. (II. 26.) Korm. számú rendelet 1. és 2. §-a folytán tárgytalanná vált. 3. A 844. számú polgári kollégiumi állásfoglalás (BH 1963/6. PJD I. 260. sorsz.) a 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendeletnek a 8/1967. (II. 26.) Korm. számú rendelet 3. §-ával megállapított 31/B. §-a folytán tárgytalanná vált [PK 927. sz., BH 1967/8. sz.] 251. A tartási szerződés megszüntetésénél a megfelelő kielégítés fogálma nem azonos az eredeti állapot helyreállításával [Ptk. 589. § (3) bek.]. A peres felek rokonok. Az I. r. alperes a felperesnek veje, a II. r. alperes pedig ez utóbbinak a felesége, a felperesnek a leánya. Á felperes — aki 1898-ban született — 1964. július 9-én az alperesekhez költözött. Megállapodtak abban, hogy a felperes a vagyonát az alperesekre ruházza, ennek ellenében őt az alperesek eltartják, ápolják, gondozzák. A tartási szerződés írásba foglalása 1964. szeptember 14-én megtörtént. Eszerint a felperes a 300 négyszögölnyi házasingatlannak nevén álló fél részét az alperesekre ruházta tartása ellenében. A tartás és gondozás értékét havi 200 Ft-ban határozták meg, míg az átruházott ingatlan illetőséget 14 000 Ft-ra értékelték. Az alperesek tartási kötelezettségüket a felperessel szemben odaköltözésétől kezdődően teljesítették mindaddig, amíg a felperes tőlük — közelebbről meg nem állapítható okból — 1964. november 19-én el nem költözött. A felperes keresetében a tartási szerződés megszüntetését kérte. Előadta, hogy az alperesek szeretetlen és durva magatartása miatt volt kénytelen tőlük elköltözni másik leányához. Amikor az alperesekhez költözött, jelentős értékű ingóságokat és készpénzt vitt oda, és adott át nekik, összesen mintegy 25 632 Ft értékben. Az alpereseket ingóságainak visszaadására, illetőleg azok értékének megtérítésére kérte kötelezni. Az alperesek nem ellenezték a tartási szerződés megszüntetését, de tagadták, hogy a felperesnek a tartási szolgáltatás visszautasítására okot adtak volna. Beismerték, hogy a felperes ingóságokat és készpénzt hozott magával, amelyeket rendelkezésre nekik adott át, de azt legnagyobb részben a felperes különféle tartozásainak a kiegyenlítésére használták fel. A felperes helyett teljesített fizetések beszámítását, valamint a felperesnek nyújtott tartás ellenértékének a figyelembe vételét kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tartási szerződést megszüntette, s kötelezte a felperest, hogy fizessen az alpereseknek 13 733 Ft-ot, az alpereseket pedig arra kötelezte, hogy fizessenek a felperesnek 9178 Ft-ot, 23 Polgári Jogi Döntvénytár 353