Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

mint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas". A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Helytállóan utal az óvás arra, hogy a Szabályzat 19. §-a (2) bekezdésének rendelkezése csupán annyit jelent, hogy a felek megállapodtak a felmerülhető jogviták lehető egyszerű elintézése céljából abban, hogy mindenekelőtt az általuk meghatározott szerv (testület) véleményét kérik ki vitájuknak bírósági úton történő rendezése előtt, — nem tartalmaz és nem is tartalmazhat azonban olyan rendelkezést, amely a jogvita leglényegesebb pontja tekintetében megfosztja a bíróságot a valóságos tényállás megállapításának lehetőségétől. A Ptké. 68. §-ának (1) bekezdése szerint ugyan a biztosítási szabályzatok azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket eltérő szerződéses kikötés hiányában a biztosítási szerződésekre alkalmazni kell, a Ptk. 570. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a Ptk. XLV. fejezetének rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. Márpedig abban az esetben, ha az OTSI orvosi szakvéleménye a bíróságra kötelező lenne, úgy a szabályzat 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a biztosított hátrányára szolgálna. Ez ugyanis elzárná a bíróságot a rokkantság fokának további vizsgálatától, ezzel egyúttal elzárná a bíróságot annak a vizsgálatától is, hogy a biztosítási esemény — a rokkantság — bekövetkezett-e és milyen mérvben. Az említett jogszabályi rendelkezésekből kitűnően sem az anyagi, sem az eljárásjogi szabályok szerint a biztosítási perekben a rokkantság fokának megállapításánál a Szabályzat 19. §-ának (2) bekezdése szerinti rendelkezés nem jelenthet a bíróság számára olyan megkötöttséget, amely kizárná az OTSI orvosi bizottságának szakvéleménye mellett — e szakvélemény figyelembe vételével is — a további bizonyítást és a valóságos tényállás megállapítását. A perben felvett bizonyítás (szakértői vélemények) eredményeként pedig a járásbíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a felperes rokkantsága 100%-os, és ennek megfelelően jogszerűen kötelezte az alperest a ki nem fizetett 30%-nak megfelelő 45 000 Ft, ennek kamata és a felmerült perköltség megfizetésére. [P. törv. IV. 20 972/1966. sz., BH 1967/4. sz. 5260.] i) Polgári jogi társaság 246. Az élettársi viszony megszüntetése esetén a közös lakás használatának rendezése a bíróság hatáskörébe tartozik. [Ptk. 571. §, 35/1956. (IX. 30.) MT sz. r. 40. § (2) bek.]. Az I. r. felperes és az alperes 1954-ben élettársi kapcsolatot létesítettek, amelyből több gyermek származott. Közülük az alperes négyet magáénak ismert el. Az I. r. felperes és az alperes élettársi kapcsolata 1964. májusában szűnt meg akként, hogy a perbeli lakásból az alperes eltá345