Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

toknak, valamint a felek által esetleg még megjelölendő bizonyítékoknak a beszerzése után az okozati összefüggés kérdésében igazságügyi orvosszakértőt kell meghallgatni, és szükséghez képest az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának a véleményét is ki kell kérni. [P. törv. IV. 21 104/1966. sz., BH 1967/5. sz. 5297.] 245. Balesetbiztosítási szerződésből folyó perekben a biztosított rokkantsági fokának megállapításánál a Szabályzat 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem jelent a bíróság számára olyan megkötöttséget, amely az OTSI orvosi bizottságának szakvéleménye mellett kizárná a további bizonyítást és a való tényállás megállapítása érdekében bírósági orvosszakértő meghallgatását [Pp. 1., 6., 206. §, Ptké. 68. § (1) bek., Ptk. 570. § (1) bek.]. A felperes 1962. november 13-án országúton motorkerékpárral üzemi balesetet szenvedett, és ebből folyóan az SZTK 100%-os rokkanttá nyilvánította. Ezzel szemben az Egészségügyi Minisztérium Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézeténél Szervezett Orvosi Bizottság (a továbbiakban: OTSI) a felperesnek a balesetével összefüggő maradandó rokkantsági fokát 70%-ban állapította meg. Az Állami Biztosító alperes — amellyel a felperesnek 150 000 Ft-os balesetbiztosítási szerződése állott fenn — ennek a 70%-os aránynak megfelelő 105 000 Ft biztosítási összeget fizetett ki a felperesnek. Ezért a felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy 100%-os rokkant, és az alperest a teljes biztosítási összeg, illetőleg a különbözetként mutatkozó 45 000 Ft megfizetésére kötelezze. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésének lényege az volt, hogy a balesetre biztosított személy rokkantsági fokának megállapítása az Állami Biztosító orvosának a feladata, vitás esetben pedig az OTSI dönt. A felperes rokkantságának fokát ez a bizottság döntötte el, így keresete alaptalan. A járásbíróság a felperes keresetének helyt adott, s az alperest az általa kifizetett 105 000 Ft biztosítási összegen felül további 45 000 Ft megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben eljárt bíróságoknak a kereseti kérelmet illetően elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a rokkantság mértéke kérdésében az OTSI bizottságának véleménye a bíróságra kötelező-e, vagy pedig a bíróság egyéb bizonyítást is elrendelhet-e, más szakvéleményre is alapíthatja-e döntését abban a kérdésben, hogy a biztosított rokkantsága milyen fokú. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 1. §-a e törvény célját abban jelöli meg, hogy a bíróságok a felmerült jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsák. A 6. § (1) bekezdése szerint pedig „amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, vala344