Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

biztosítási szerződés tartalma és az alperes „Vagyon- és Balesetbiztosítási általános szabályzat"-a (18. §-a) alapján. A perben eljárt bíróságok ítéletének indokolása nem tartalmazza azt, hogy a bíróságok milyen jogszabályi rendelkezések alapján döntöttek a baleset fennforgásának a kérdésében. Ezzel megsértették a Pp. 221. §-ának (2) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, amely szerint az indokolásban hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapul. A perbeli biztosítási kötvény nem határozza meg a baleset fogalmát, és nem tartalmaz ilyen meghatározást a Ptk. sem. A Ptké. 68. §-ának (1) bekezdése azonban kimondja, hogy a biztosítási szabályzatok tartalmazzák azokat a feltételeket, amelyeket eltérő szerződéses kikötés hiányában a biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A biztosítási kötvény, amely eltérő szerződéses kikötést nem tartalmaz, kifejezetten utal a vagyon- és balesetbiztosítási általános szabályzatra. E szabályzat rendelkezései az irányadóak tehát a tekintetben, hogy mit kell balesetnek tekinteni, illetőleg hogy az alperes a baleset bizonyos fajtái tekintetében kizárta-e a fizetési kötelezettségét. Annak, hogy a felperes férje már a megemelés vagy a megbotlás előtt is beteg volt, nem lehet jelentőséget tulajdonítani. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozata (Bírósági Határozatok 4481. sz.) már rámutatott arra, hogy a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, „baleset" és az egészség-károsodás között az okozati öszszefüggés akkor is fennáll, ha a behatás teljesen egészséges emberi szervezetben nem idézne elő károsodást, vagy esetleg csak múló bajt okozna, azonban a biztosított szervezet az előrehaladott kor, már meglevő betegség, kóros testi elváltozás vagy a testalkat eredeti gyengesége következtében kellő ellenállást nem képes kifejteni, és ezért a behatás a biztosítottnál végzetessé válik (pl. érelmeszesedésnél, szívbajnál), vagy legalábbis a meglevő betegségeket jelentős mértékben súlyosbítja, tehát ha a külső behatás károsító következményei könnyebben és hamarabb állnak be. Az említett határozat egyébként kifejti azt is, hogy mit kell a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatáson (baleseten) érteni. A perben eddig feltárt adatok alapján a tényállást — különösen az okozati összefüggés tekintetében — nem lehet megnyugtatóan megállapítani. További bizonyításra van szükség, hogy a felek közötti jogvitában az igazságnak megfelelően lehessen dönteni. Ennek során tisztázni kell, hogy a felperes férje naptárilag meghatározott melyik napon ment haza a tbc-gyógyintézetből, és mikor tért oda vissza. E vonatkozásban a felperes előadása és a kihallgatott tanúk vallomásai között eltérés van, ezért erre vonatkozóan a tbc-gyógyintézetet kell megkeresni, ahonnan be kell szerezni a teljes kórtörténetnek különösen azt a részét, amely a meghalt szabadságról visszatérése és 1965. szeptember 27-e közötti időre vonatkozik, amikor a nevezettet a sebészeti osztályra szállították be. Tisztázni kell azt is, hogy a meghaltnak a tbcgyógyintézetbe visszatérése után voltak-e és milyen panaszai. A perben rendelkezésre álló kórlap-kivonat nem teljes, és nem tartalmazza az említett időre vonatkozó részletes adatokat, márpedig ezeknek az orvosszakértői vélemény megalkotásánál jelentőségük lehet. Ezeknek az ada343