Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

arra, hogy az alperes a haszonélvezet tárgyáért az 50 000 Ft életbiztosítási összeg után járó kamat erejéig helyt álljon. Azzal sem védekezhet az alperes, hogy a felperesnek az állagörökös ellen kell fellépnie, mert az ő kötelezettsége a felperessel szemben kétségtelenül fennállott, a netáni bizonytalanságát az összeg bírói letétbe helyezésével eloszlathatta volna, de az örökhagyó fiának fizetett. A nevezett viszont saját előadása szerint a pénzt már elvásárolta, s így a felperes az állagörökös elleni behajtási lépések hosszadalmasságának, bizonytalanságának hátrányait nem viselheti. Más kérdés az, hogy az alperes — a felperesnek való teljesítés nyomán — az állagörökössel szemben felléphet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest csak a felperest illető kamatok megfizetésére kötelezte, míg a felperes ezt meghaladó keresetét mint alaptalant elutasította. [Legf. Bír. Pf. I. 20 657/1966. sz., BH 1967/9. sz. 5440.] 241. Balesetbiztosítás esetén a biztosítási összegre nézve nincs jogviszony a balesetet szenvedett munkavállaló (annak örököse) és a biztosítási szerződést az Állami Biztosítóval megkötő munkáltató közt [Ptk. 562. § (2) bek.]. Az alperes termelőszövetkezet a tehergépkocsiján baromfit szállított Budapestre. A szállítmányt a felperes férje — aki az alperesnél mint baromfitelep-vezető dolgozott — kísérte, és a tehergépkocsin utazott még két rakodó is. Menetközben baleset történt, és a felperes férje olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Az alperesnek a tehergépkocsival kapcsolatban általános gépjármű biztosítása volt az Állami Biztosító beavatkozónál. A biztosítási szerződés szerint a beavatkozó többek között balesetbiztosítási fedezetet nyújt a bent ülő személyek (tehergépkocsinál azonban csak a gépjárművezető és legfeljebb két kísérő) javára. Az általános gépjármű biztosítás feltételeinek 9. pontja szerint baleset folytán bekövetkezett halál esetén a biztosító személyenként 20 000 Ft-ot fizet, a 12. pont pedig azt tartalmazza, hogy a tehergépkocsin utazók balesetbiztosítása csak a gépjármű vezetőjére és legfeljebb két kísérőjére terjed ki. Ha pedig több kísérő utazott, az egyébként térítendő biztosítási összeg arányosan csökken. A felperes keresetében az általános gépjármű-biztosításra hivatkozással 20 000 Ft biztosítási összeg, továbbá 4000 Ft temetési költség, 3000 Ft ruhakár, valamint összegszerűen meg nem határozott általános kártérítés, illetőleg járadék fizetésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság arra kötelezte az alperest, hogy 26 837 Ft-ot, továbbá élete végéig, de legfeljebb 1968. október 31-ig bezárólag havi 500 Ft járadékot fizessen az özvegyasszony felperesnek. Az ítélet indokolása szerint a megítélt összegből 6837 Ft a temetési és a sírkőállítási költség, valamint a ruhakár, 20 000 Ft pedig a balesetbiztosítási összeg. Ez utóbbi összeggel kapcsolatban arra utalt, hogy a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes köteles megtéríteni azt a kárt, amely a felperest a balesetből kifolyólag keletkezett haláleset miatt érte. Az alperes és a beavatkozó között megkötött általános gépjármű-biztosítási kötvény 22 Polgári Jogi Döntvénytár 337