Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
Az Országos Találmányi Hivatal elutasitó végzését helybenhagyó végzés nem tér ki a fellebbezésnek arra az állítására, amely azt hangsúlyozza, hogy a bejelentés szerinti szerkezet megalkotása a szakértő köteles tudását meghaladja. A Budapesti Fővárosi Bíróság — az eset körülményeire tekintettel — csak alapos bizonyítási eljárás lefolytatása után dönthetett volna a tekintetben, hogy a bejelentés szerinti megoldás eléri-e vagy sem a találmányi szintet, s ennek folytán meg kell-e adni a bejelentőnek a szabadalmat, vagy pedig azt meg kell tagadni. Ezt az alapos vizsgálatot mind a szellemi alkotások hatékony védelme, mind pedig a népgazdasági érdekek megkövetelik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Budapesti Fővárosi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és e bíróságot a kifejtetteknek megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [P. törv. IV. 20 622/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4830.] 20. Törvénysértő az a határozat, amely a találmány szabadalmazása iránti bejelentést a szabadalmazhatóság kellékeinek minden irányú gondos vizsgálata nélkül elutasítja [1949. évi 8. sz. tvr. 2. §, 81 588/1914. KM sz. r.]. A vállalat 1964. február 10-én az Országos Találmányi Hivatalnál szabadalom elnyerése céljából bejelentette az „Eljárás bútorlap gyártására" című szolgálati találmányt. A bejelentés meghatározása szerint a találmány jellemzője az, hogy a növényi anyagot rostosítás után szárítják, vattaszerűen lazítják, kötőanyaggal keverik, és durvább magréteg felhasználásával bútorlappá sajtolják. Az egyes aligénypontok szerint a lapot ismert felületbevonó vagy filmképző anyaggal bevonják; alapanyagként kender- vagy lenpozdorját alkalmaznak; faanyagot dolgoznak fel alapanyagul; a vattaszerű anyagot tetszés szerinti lemezre terítik. Az Országos Találmányi Hivatal az engedélyezési eljárás során a bejelentés újdonságát kétségbe vonta, arra való hivatkozással, hogy az lényegében analóg eljárása az általánosan ismert háromrétegű forgácslemez előállításának. Majd az Országos Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Tanácsa végzésével a bejelentést elutasította. Az elutasítást a találmányi jelleg hiányára alapozta. Indokolásában fenntartotta a hivatal korábbi állásfoglalását, kiegészítve a minták vizsgálatára vonatkozó megállapításokkal. A bejelentő az elutasító végzést fellebbezéssel támadta meg. Fellebbezésében előadta, hogy szerinte a forgácslemezzel való összehasonlítás nem reális, és a pozdorjalemez eltéréseit elemezte, illetőleg bizonyítást ajánlott fel, és személyes meghallgatást kért. Vitatta az Országos Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Tanácsa elutasító végzésének az indokolásában említett vizsgálat helyességét, ellenbizonyítékként vizsgálati jelentést csatolt. A Budapesti Fővárosi Bíróság az elutasító végzést helybenhagyta. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A szabadalmi ügyintézést a 81 588/1914. KM sz. rendelet szabályozza. E rendelet 27. §-a előírja, hogy a bejelentőt a határozat hozatala előtt meg kell hallgatni. 31