Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
megállapítása végett a hagyatéki eljárás megindításának szorgalmazására vonatkozó jogot megalapozza. Az utóbbiból is következik, hogy a közjegyző az adott esetben az érdekeltek kérelmére csak az örökösi minőség megállapítására szorítkozhatott volna. Ez felelt volna meg a 2/1963. (III. 17.) IM sz. rendelettel módosított 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet 31. §-a (2) bekezdése utolsó tételében foglaltaknak is. Mivel az eljárt közjegyző ezeket a törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta, s a biztosítási összeget ingó hagyatékként adta át, az általa hozott végzés törvénysértő. A biztosítási összegnek ingó hagyatékként történt felvételéből következik az a törvénysértés is, hogy az eljáró közjegyző az 50 000 Ft biztosítási összeg után — 2%-nak megfelelő — 1000 Ft hagyatéki eljárási illetéket rovatott le az érdekeltekkel. A vagyonátruházási és az okirati illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról, továbbá egyes bírói és államigazgatási eljárási illetékekről szóló 1/1963. (I. 26.) PM sz. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis hagyatéki vagyon nem létében, csupán az örökösi minőség megállapítása végett folyó hagyatéki eljárás illetéke csak 100 Ft. A Legfelsőbb Bíróság a törvénysértések következményeként az állami közjegyző végzését hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [P. törv. I. 20 838/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4838.] 240. Ha az életbiztosítási szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, az életbiztosítási összeg a túlélő házastársat és a leszármazót olyan mértékben illeti, amilyen mértékben abban öröklés esetén részesednének. [Ptk. 561. § (1) bek. c) pont, 334. §, PK 904. sz.] A felperes felesége 1965. január 31-én 6 óra tájban a K.-i vasútállomáson menetjegyet váltott azzal, hogy H.-ra utazik. A vasúti pénztáros a menetjegyet kiadta, s azt 20 filléres biztosítási bélyeggel látta el. Másnap — 1965. február 1-én — reggel a felperes feleségét a vasútvonal mentén holtan találták. A boncolás és az orvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy a halál a vonatból történt kiesés következtében elszenvedett sérülés folytán állt be. A felperes az elsőfokú bíróságnál benyújtott keresetében 50 000 Ft biztosítási összegnek és járulékainak a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a biztosítási bélyeggel ellátott vasúti jegy bemutatóra szóló biztosítási kötvénynek nem tekinthető. A házastárs nem örökös, hanem csak a más által örökölt hagyatéki vagyon haszonélvezetét örökli, s mivel a biztosítási összeg nem a hagyaték tárgya, a felperes mint az elhaltnak a túlélő házastársa a biztosítási összeg felvételére nem jogosult. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét lényegében indokai alapján helybenhagyta azzal, hogy a biztosítási összeg kedvezményezettje nem a felperes, hanem az elhaltnak a gyermeke, aki a perben nem szerepel. A Legfelsőbb Bíróság — törvényességi óvás folytán — az első- és másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bí334