Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A fentiek szerint tehát abban az esetben, ha az elhunyt biztosított után végrendelet nem maradt, a törvényes örökösök — mint a Ptk. 561. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kedvezményezettek — a törvényes öröklés szabályai szerint osztoznak az életbiztosítási összegen. A túlélő házastársat is az öröklési jog szabályaiban meghatározott tartalmú haszonélvezeti jog illeti meg. Végrendelkezés esetében pedig az egy-egy örököst megillető kedvezményezetti jogosultság mértékét (arányát) illetően a végrendeleten alapuló öröklésre vonatkozó jogszabályok jönnek figyelembe. Az ági örökösök — ilyen minőségükben — természetszerűen nem lehetnek kedvezményezettek, mert a biztosítási összeg nem olyan jellegű, hogy ezzel kapcsolatban ági öröklésnek egyáltalán helye lehetne. (PK 904. sz., BH 1967/1. sz.) 239. A halálos balesetet szenvedett örökhagyó által kötött balesetbiztosítási szerződés alapján járó biztosítási összeg nem hagyatéki vagyon [Ptk. 561. §, PK 812. sz., 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 31. §]. A vasúti baleset következtében végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyónak utasbiztosítása volt, s annak alapján az Állami Biztosítótól 50 000 Ft balesetbiztosítási összeg járt a jogosultnak. A hagyatéki eljárás során — ahol hagyaték tárgyaként egyedül az Állami Biztosítótól járó 50 000 Ft szerepelt — törvényes örökösként az elhunyt öt gyermeke jelentkezett. Ezek közül hárman az Állami Biztosítótól járó balesetbiztosítási összeg őket illető Vs—Vs részére igényt jelentettek be, míg a másik két gyermek az őt illető örökrészükről apjuk — az örökhagyó házastársa — javára lemondott. A közjegyző a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben az Állami Biztosítótól járó balesetbiztosítási összeget ingó hagyatékként vette fel és annak Vs—V5 részét — összesen 3/5 részét, azaz 30 000 Ft-ot az örökhagyó gyermekei részére,_2/5 részét pedig az örökhagyó túlélő házastársa részére adta át azzal, hogy a gyermekek örökrészét a férj házastársi haszonélvezeti joga terheli, s ez a jelen esetben a tőke kamatainak felvételére való jogosultságot jelenti. Az örökösök a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvön 1000 Ft eljárási illetéket leróttak. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett az eljárt közjegyző, amikor az Állami Biztosítótól járó 50 000 Ft balesetbiztosítási összeget hagyatékként vette fel, arról mint ilyenről rendelkezett, s az eljárási illetéket is ennek megfelelően rovatta le. A Ptk. 561. §-ához fűzött miniszteri indokolás is megállapítja, hogy a biztosítási összeg nem része a hagyatéknak, arra az örökhagyó esetleges hitelezői sem tarthatnak igényt. A kedvezményezettek — a biztosítási díj felvételére jogosultak — ugyanis jogukat a biztosítóval szemben közvetlenül a biztosítási szerződés alapján szerzik meg. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 812. sz. állásfoglalása szerint: ha az örökhagyó vagyon hátrahagyása nélkül halt meg, de biztosítási szerződése volt — amelynek kedvezményezettje az örököse TPtk. 561. § (1) bekezdés c) pontja] —, a biztosítási összegre támasztott igény önmagában elegendő annak a vagyoni érdekeltségnek a kimutatásához, amely hagyaték hiányában csupán az örökösi minőség 333