Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

mány szintjét. Ebből a szempontból pedig különösen azt kell vizsgálni, hogy a bejelentett megoldás a műszaki tudományok bejelentéskori állá­sához, a már meglevő műszaki ismeretekhez képest jelent-e valami újat, s hoz-e magával a szerkezet a már ismert megoldásokhoz képest új ha­tást. Ahhoz tehát, hogy a bíróság a szabadalom megadása vagy megtaga­dása tekintetében helytálló döntést hozhasson, igen körültekintő eljárás­ra, mélyreható vizsgálódásokra van szükség. Különösen elengedhetetlen ez akkor, ha — mint a jelen esetben is — a bejelentés tárgyát már a gyakorlatban használják, tehát tapasztalati adatok is rendelkezésre álla­nak. Az Országos Találmányi Hivatalnak a találmányi bejelentést elutasító végzése ellen beadott fellebbezés kifejti, hogy a bejelentés szerinti nyo­másszabályozó a tapasztalatok szerint pontosabban és biztonságosabban működik, mint a rugóterheléses nyomásszabályozó. De kimutathatók más előnyei is: egyszerűbb, könnyebben gyártható, törésveszély nem áll fenn, tetszőleges eloszlású lépcsőzés állítható be, s utólagos módosításra is megvan a lehetőség stb. A műszaki haladás az eddig ismert rugóter­helésű szerkezetekkel szemben világosan kimutatható. A fellebbezés szerint az ismert többlépcsős nyomásszabályozók mind­egyik nyomáslépcső érzékeléséhez külön szerkezeti elemmel rendelkez­nek, így van ez a többlépcsős rugós nyomásszabályozóknál és a Gép­ipari Enciklopédia 12. kötetének 529. oldalán ismertetett membrános szerkezetnél is. A bejelentés szerinti szerkezet kialakítása viszont azon a leleményes gondolaton alapszik, hogy nem szükséges mindegyik lép­csőhöz külön érzékelő súly, hanem elegendő az alapsúly mellett kiegé­szítő pótsúlyokról gondoskodni, amelyek az előírt nyomáslépcsőknek fe­lelnek meg. Ez a megoldás a korábbi szerkezetekkel szemben többletha­tást biztosít, amely a kis súlyban és térfoglalásban, valamint az üzem­biztos működésben és olcsó gyárthatóságban nyilvánul meg. A bejelentés szerinti megoldás — fejti ki a fellebbezés — stabil komp­resszoroknál kerül alkalmazásra, s itt feltétlenül műszaki haladást je­lent. Hangsúlyozza továbbá, hogy a védeni kívánt megoldás mindazok­nak a feladatoknak az elvégzésére alkalmas, amelyeket a Gépipari En­ciklopédiában ismertetett nyomásszabályozó szelep el tud látni. Emel­lett a szóban forgó szerkezet sokkal egyszerűbb, a meghibásodási lehető­sége minimális. A fellebbezés kifejti, hogy a bejelentés szerinti szerkezet megalkotása a szakértő köteles tudását meghaladja. Mindezekkel, valamint a fellebbezésben tett egyéb állításokkal szem­ben — figyelemmel a rendelkezésre álló többi adatra is — a Budapesti Fővárosi Bíróság végzése nem meggyőző erejű. Szélesebb körű vizsgála­tokra és a fellebbezésben előadott összes érvek mérlegelésére van szük­ség. Az iratokból nem tűnik ki, hogy a Budapesti Fővárosi Bíróság mire alapozza azt a megállapítását, hogy a bejelentés szerinti szerkezet nem eredményez szakértő számára új hatást. A fellebbezésben előadott, a be­jelentő által vélt új hatások mélyreható mérlegelésére és így azok agg­regációs vagy kombinációs jellegének eldöntésére van szükség. 30

Next

/
Thumbnails
Contents