Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

felperes a termelőszövetkezettől átvette, azok ellenértékét megfizette. A termelési szerződés tehát az alperes teljesítése következtében megszűnt. Az alperessel ezt követően kötött tárolási szerződés teljesítésének részbeni elmulasztásából eredő felperesi igény már nem termelési szerződéssel kapcsolatos, így az első- és másodfokon eljárt bíróság a felperes keresetének a felvásárlási egyeztető bizottsághoz történő áttételét törvénysértéssel rendelte el. [P. törv. I. 20 258/1967. sz., BH 1967/11. sz. 5497.] g) Fuvarozás 229. Az SZMGSZ szerint kötött fuvarozási szerződések esetében a vasút felelőssége tekintetében a Ptk.-nak a fuvarozó felelősségére, valamint az általános polgári jogi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hanem a kártérítési igényt az SZMGSZ-ben foglaltak alapján kell elbírálni (Ptk. 488—506. §, SZMGSZ 2. cikk 1. § V. rész, 24. cikk 1—2. §, 25 cikk 1. §). A perben feltárt adatokból — elsősorban a 7. sorsz. alatt csatolt eredeti fuvarlevélből — kétségtelenül megállapítható, hogy a peres felek között a fuvarlevélben írt áru fuvarozására vonatkozó szerződés a nemzetközi vasúti árufuvarozásról — többek között a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vasutai között is — kötött Megállapodás (SZMGSZ) alapján jött létre. Az SZMGSZ 2. cikkének 1. §-a szerint az áruk fuvarozása azok között az országok között, amelyeknek vasútai az SZMGSZ-ben részt vesznek, a Megállapodás feltételei mellett az abban megállapított fuvarlevéllel történik, és a Megállapodás vasútra, feladóra és átvevőre egyaránt kötelező. Ennélfogva az SZMGSZ szerinti fuvarozási szerződés esetén a Ptk.nak a fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseit —, amennyiben a megállapodás eltérően rendelkezik — nem lehet alkalmazni [506. § (1) bek.], de nem lehet alkalmazni az általános polgári jogi felelősség szabályait sem. Még kevésbé lehet szó a felperes által felhívott KGST Általános Szállítási Feltételeinek az alkalmazásáról, amelyek egyébként nem is a fuvarozásra vonatkoznak. Az SZMGSZ szerinti fuvarozási szerződés létesítésekor az ügyletkötő felek előtt nem lehet kétséges, hogy a fuvarozás a Megállapodás feltételei szerint történik, és így a vasút felelősségére a Megállapodás V. részében foglaltak irányadók. Az V. rész 25. cikke szabályozza a kártérítés mértékét az áru megsérülése esetén. Az 1. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az áru megsérülése esetében a vasút az áruban beállott értékcsökkenésnek megfelelő összeget köteles fizetni, éspedig minden további kár megtérítése nélkül. Ebből a rendelkezésből félreérthetetlenül kitűnik, hogy az áru megsérülése esetén az értékcsökkenésen túlmenő egyéb igényt a vasúttal szemben jogszerűen nem lehet támasztani, még abban az esetben sem, ha netán az áru megsérülésével kapcsolatban a vétkesség is megállapítható. A 25. cikk 1. §-ának (2) bekezdése rendezi azt, hogy milyen módon kell kiszámítani az értékcsökke322