Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

logosan közlekedő felperest áthaladási elsőbbség illette. Ez a megállapítás téves. A „járdasziget" szó általában azt jelenti hogy azt minden oldalról úttest veszi körül. A KRESZ rendelkezéseiből is erre a következtetésre lehet jutni. A 28. § (3) bekezdése előírja, hogy a járdaszigetet a járművel jobbról kell elkerülni. Ez a rendelkezés utal arra, hogy a járdaszigetet balról is el lehetne kerülni, vagyis a járdaszigetet mind a két oldalán úttest szegélyezi. A 42. § (3) bekezdésének b) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a gyalogost a járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részen illeti meg az áthaladási elsőbbség. Ez a megjelölés arra utal, hogy van egy olyan járda is, amely a járdaszigettől távolabb fekszik. A KRESZ-nek ezek a rendelkezései értelemszerűen igazodnak a „sziget" fogalmából folyó adottságokhoz. Ez az értelmezés összhangban áll a közúti közlekedés biztonságát szolgáló célkitűzésekkel is. A járdasziget es az ahhoz közelebb fekvő járda között általában nincs nagy távolság. Ezen az úttestrészen egyirányú forgalom van, és ezért az itt biztosított áthaladási elsőbbség lehetővé teszi, hogy a gyalogos csak egyirányú forgalmat keresztezve közlekedjék a legrövidebb úton, és a közúti forgalomnak is csak egy részét, de nem a teljes forgalmat állítja le, vagy lassítja. A zárt pályán mozgó villamosok részére az úttest szélén kiképzett megállóhelyek tehát a KRESZ 42. §-a (3) bekezdésének b) pontja szempontjából járdaszigetnek nem tekinthetők, s ebből következően ezeken a helyeken a gyalogost áthaladási elsőbbség sem illeti meg. Ennek ellenére ilyen helyen is — különösen villamosszerelvény vagy autóbusz beérkezésekor — a gépjárművezetőket fokozottabb gondosság terheli. Ez azt követeli meg, hogy a gépjármű sebességét a körülményekhez mérten csökkenteni kell. Az alperes fia ezt figyelmen kívül hagyta, és túlnyomórészt ez okozta a balesetet. Az előbbiekből következik azonban az is, hogy a felperes — mielőtt az úttestre lépett — nem győződött meg kellően az áthaladás veszélytelenségéről, s ezzel megsértette a KRESZ 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A károsult felperesnek ez a felróható magatartása pedig alapot ad a Ptk. 345. §-ának (3) bekezdése szerint kármegosztásra. A kármegosztás arányának megállapításánál azonban nyomatékosan figyelembe kell venni az alperes fiának azt a súlyos, gondatlan magatartását, hogy a megállóhoz 40—50 km/óra sebességgel közeledett, pedig látnia kellett, hogy a megállóban villamos szerelvény áll, arról utasok szállnak le, s így azzal is számolhatott, hogy azok a megállóból az úttesten át a járda felé fognak közlekedni. Gondatlan magatartásával megszegte a KRESZ 34. §-ának (2) bekezdésében, valamint az 57. §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, s túlnyomórészt e magatartása vált okozójává a balesetnek. Mivel az alperes fiának gondatlan magatartása lényegesen nagyobb mértékben járult hozzá a kárt eredményező balesethez, a Legfelsőbb Bíróság akként határozott, hogy a keletkezett kár 80%-át a gépkocsit 198