Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A Legfelsőbb Bíróság a felsoroltak alapján a permegszüntető végzést hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [P. törv. I. 21 135/1965. sz., BH 1966/10. sz. 5046.] 120. Belvíz fogálma és hatáskör víz által okozott kár megtérítésének kérdésében [Ptk. 7. §, 1060/1953. (IX. 30.) Mt. h., 10/1955. (II. 15.) MT sz. r.]. A felperesek 75 000 Ft kártérítést követeltek az alperes vb építési és közlekedési osztálytól. Kereseti előadásuk szerint családi házuk olyan mértékben megrongálódott, hogy azt le kellett bontaniuk. A megrongálódás oka az volt, hogy az ingatlan végén levő árkot az alperes feltöltötte, és az általa létesített lefolyóakna képtelen volt az esővíz levezetésére. Emiatt vízbetörés keletkezett. A járásbíróság a pert megszüntette. A végzés indokolásában hivatkozott a 10/1955. (II. 15.) MT sz. rendelet 4. §-ának j) pontjában foglaltakra, amely szerint az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatosan keletkezett termény- és épületkárok megállapítása és a kárigény elbírálása államigazgatási hatáskörbe tartozik. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését lényegében indokai alapján helybenhagyta, csupán annak kiemelésére szorítkozott, hogy álláspontja szerint nem jelentős körülmény, hogy a belvíz milyen okból tört fel, és hogy kár elhárítható lett volna megfelelő vízelvezető csatorna létesítésével. A per megszüntetését kimondó végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az árvíz- és belvízvédelem az 1060/1953. (IX. 30) Mt. sz. határozat értelmében az Országos Vízügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. A bíróságok által felhívott 10/1955. (II. 15.) MT sz. rendelet a ténylegesen, közvetlenül fenyegető árvíz és belvíz elleni védekezésről rendekezik. A rendelet 6. §-a az árvízvédekezési készültség elrendelését ahhoz köti, hogy a rendelet mellékletében felsorolt folyók áradó vize egy bizonyos vízállást elérjen. A belvízvédekezési készenlét pedig akkor kezdődik, amikor a belvíz az ország területén 50 000 holdat már elöntött. A rendelet 4. §-a (1) bekezdésének f) pontja e közvetlenül fenyegető árvíz és belvíz elleni védekezéssel kapcsolatosan keletkezett károk megállapítását, továbbá az árvíz és belvíz által okozott károk megállapítását utalta az államigazgatási szerv hatáskörébe. A felperesek azonban kárukat nem a belvízzel hozzák okozati összefüggésbe, hanem álláspontjuk szerint a ház amiatt rongálódott meg, hogy az alperes kezelésében levő vízcsatornából a víz visszafelé folyt, és ez öntötte el a házuk környékét. Kárukat tehát az alperes vétkes magatartására vezetik vissza. Így kártérítési igényüket a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó rendelkezései alapján kell elbírálni. Ennek következtében a Ptk. 7. §-a értelmében kártérítési igényük elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. [P. törv. III/B. 20 757/1965. sz., BH 1966/6. sz. 4917.] 121. Bányaművelés során keletkezett kár megtérítése [1960. évi III. tv. 42., 44. §, 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 43. § 96. § (2) bek.]. A felperes pincéit az alperes tröszthöz tartozó bányaüzem alábányász178