Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Csak mindezeknek a körülményeknek gondos felderítése és a tényállásnak helyes megállapítása után lesz abban a helyzetben a járásbíróság, hogy a felperes keresete tárgyában megnyugtató döntést hozzon. [P. törv. í. 20 616/1966. sz., BH 1967/4. sz. 5254.] 116. A bérleti jogviszonynak a bérlő jogellenes magatartása alapján történt megszüntetése esetén a jogcím nélküli lakáshasználóvá vált volt bérlő nem bért, hanem lakáshasználati díjat köteles fizetni [Ptk. 339., 441. §., PK 787/R. 13. §]. A perbeli szabadrendelkezésű házingatlan a felperes tulajdona, amelynek egy szobából és konyhából álló lakását az alperes bérelte. A felperes az alperes bérleti jogviszonyát — bér nem fizetése okából — felmondta, a bíróság a felmodás érvényességét megállapította, és az alperest az általa elfoglalva tartott lakás kiürítésére kötelezte. Az alperes a kiürítésre kötelező ítéleti rendelkezésnek nem tett eleget. A felperes ezért felszólította az alperest, hogy lakáshasználati díj címén havi 300 Ft-ot fizessen. Az alperes e felszólításnak nem tett eleget. A felperes az 1966. január 1-től 1966. május 31-ig eltelt időre havi 300, összesen 1500 Ft lakáshasználati díj fizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a lakás korábbi bérét, havi 28 Ft-ot a felmondás érvényességének megállapítása után is fizetni kívánta a felperesnek, aki azt nem fogadta el, s ezért havonta ezt az összeget a felperes részére bírói letétbe helyezte. Hivatkozott anyagi helyzetére, a lakás állapotára, végül kérte, hogy a bíróság a perbeli lakás használati díját se állapítsa meg magasabb összegben, mint amennyi annak havi bére volt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett és ezáltal törvényt sértett a másodfokú bíróság amikor ítéletével a felperes keresetét elutasította, de alapvetően téves az ítélet indokolásában kifejtett jogi álláspontja is. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 787/R 13. §. sz. állásfoglalása szerint: a személyi tulajdonban levő szabad rendelkezésű lakás önkényes, jogcím nélküli elfoglalása esetén a lakás használója kártérítésként a használat fejében olyan összeget köteles fizetni, amilyen öszszeget a tulajdonos a szabad bérmegállapítás joga alapján a használat ideié alatt elérhetett volna. Ezt az összeget a környékbeli hasonló szabad rendelkezésű lakások bérének figyelembevételével arányos középmértékben kell meghatározni, a nyilvánvalóan túlzott összegű szabad béreket azonban nem lehet számításba venni. Ez az állásfoglalás kerül alkalmazásra azokban az esetekben is, amikor a lakásban lakó bérlő valamilyen körülmény, ok folytán jogcím nélküli használóvá válik. Ebből következik, hogy a jogcím nélküli lakáshasználóvá vált alperessel szemben a felperes jogosan támasztott lakáshasználati díj megállapítása és fizetése iránt igényt, és hogy a lakást jogcím nélkül használó 171