Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

zó államigazgatási iratoknak a beszerzése és a szükséghez képest az illetékes államigazgatási hatóság kijelölt tagjának tanúkénti kihallgatása vagy esetleg építésügyi szakértő meghallgatása nyújthat kellő ténybeli alapot annak a megállapítására, hogy az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megszegése valóban megtörtént-e, és milyen mértékben. A fentieknek megnyugtató megállapítása után kerülhet csak sor annak vizsgálatára, hogy a szabályzat rendelkezéseinek megsértése okozott-e a felperesnek olyan anyagi kárt, amely nem merült volna fel, ha az említett szabályzat rendelkezéseit megtartják. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú államigazgatási hatóság határozatának indokolásában kiemelt az a körülmény, mely szerint az alperesi építkezési területen a terv szerinti lakásszámot biztosítani kellett, nem nyújthatott kellő alapot a szabályzat rendelkezéseinek mellőzésére, és ez a körülmény nem enyésztetheti el a felperes kártérítési követelését. A járásbíróság J. J. ingatlanforgalmi szakértő véleményére alapítottan állapította meg azt, hogy a felperest az árnyékolás folytán kár érte, és hogy a kár mérve a felperesi ingatlan forgalmi értékének milyen hányadában mutatkozik. A szakértő írásbeli véleménye szerint a felperes kertjében fák is vannak. Ezek a fák az alperesi építkezéstől eltekintve is árnyékot okoztak. Ennek az árnyékolásnak hatása nincs a szakértői véleményben részletesebben kifejtve. A szakértő szemléjét 1965. június 10-én tartotta, amikor is köztudomás szerint az évnek a leghosszabb nappalai vannak, s a szakértő ennek ellenére nyirkosodást észlelt. Az évnek ilyen szakában nyirkosodásra még árnyékos helyeken is kisebb lehetőség van, a szakértő azonban nem adott semmiféle tájékoztatást arra nézve, hogy a nyirkosodás nem hozható-e összefüggésbe esős idővel. A szakértő írásbeli véleményében foglalkozott a felperes épületének verandáját ért árnyékolással is. Arra azonban nem tért ki, hogy a felperes kertjében levő fák a verandát árnyékolják-e vagy sem. Végül a szakértő írásbeli véleményében a felperesi ingatlan forgalmi értékének 7,5%-ában jelölte meg az alperes által okozott károsodást, viszont ugyanez a szakértő a tárgyaláson történt személyes meghallgatása során az értékcsökkenést 2,5%-ban határozta meg. A szakértő véleményében foglalt ezt az ellentmondást pedig a járásbíróság ítéletének indokolásában nem oldotta fel. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a járásbíróság elmulasztotta a tényállást felderíteni abban a vonatkozásban, hogy az alperes építkezése járt-e valamely olyan értékemelő haszonnal a felperes részére, amely nem állott volna elő a szabályoknak megfelelő építkezés esetén. Adat van arra, hogy a felperes kertjének a végére az alperes támfalat épített, továbbá az alperesi építkezés folytán a felperes háza előtti úttestet és gyalogjárót megépítették, ott közművesítést végeztek. Kérdés, hogy ezek értékemelő és hasznos módon érintették-e a felperes ingatlanát, és szabályos építkezés esetén elmaradtak volna-e. Az építkezés szabálytalansága más — a felperes ingatlanát kedvezően érintő — hatást is gyakorolhatott. 170