Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Az alperes a motort a felperes többszöri felszólítása ellenére nem adta át. A felperes keresetében 8000 Ft s ez után 1966. július 18-tól járó 5% kamat megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperes az elsőfokú eljárás során kereseti követelésének jogcímét elsősorban arra alapította, hogy az alperes szerződésszegést követett el — ezért az átadott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni; másodlagos jogcímen —, figyelemmel arra, hogy az alperes késedelme miatt a felperes az ügylettől elállhat — a visszajáró 4000 Ft-on felül további 4000 Ft-ot mint kötbért érvényesített az alperessel szemben. A felperes az elsőfokú eljárás során hivatkozott arra, hogy az alperes nem teljesítése miatt 1966. augusztus 3. napján egy másik motort vásárolt, mert mint tsz tagnak háztáji földjén permetezési és egyéb munkák miatt arra szüksége volt. Közben pedig a permetezést és az egyéb géppel végezhető munkákat kézi permetezővel és a tsz-től térítés ellenében kölcsönvett géppel végezte. Az ítélet ellen a Fővárosi Főügyészség nyújtott be fellebbezési óvást, amelyben a felperes keresetének 4000 Ft-ot meghaladó részében való elutasítását indítványozta. A fellebbezési óvás az alábbiak szerint alapos. A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik, vagy hibásan teljesít [Ptk. 246. § (1) bek.]. A felperes által csatolt megállapodás szövegéből kitűnően nem kétséges, hogy az alperes késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte magát. A felperes keresetében teljesítést nem követelt, a teljesítéstől kifejezetten elállt. Késedelmi kötbér kikötésénél — késedelem esetén — a jogosult a kötbér mellett teljesítést is követelhet. Teljesítés igénylése nélkül azonban a jogszabály a jogosultat nem jogosítja fel arra, hogy csupán a kötbért válassza. Ha viszont a késedelem folytán a teljesítéshez fűződő érdek megszűnt, a jogosult érvényesítheti a nemteljesítés esetére kikötött kötbért. Nemteljesítés esetére azonban a felek kötbért nem kötöttek ki. Teljesítés igénylése nélkül az adott esetben csak meghiúsulási kötbér lenne érvényesíthető, nem pedig késedelmi kötbér. Mivel a késedelmi kötbér a késedelemmel — nem pedig a meghiúsulással — előállott érdeksérelmet küszöböli ki, a késedelmi kötbér nem változtatható át egyoldalú akaratkijelentéssel meghiúsulási kötbérre. A felperes ellenben követelheti az alperes szerződésszegéséből eredő és bizonyított kárának megtérítését. A felperes erre vonatkozóan az elsőfokú eljárás során — kellően ki nem fejtett — tényelőadást is tett. Az elsőfokú bíróság azonban a Pp. 3. §-ában kötelezővé tett tájékoztatást és kioktatást ezzel kapcsolatban a felperes irányában elmulasztotta. A felperes a másodfokú eljárás során bizonyítékokra hivatkozott arra vonatkozóan, hogy az alperes szerződésszegő magatartása folytán 11 130 Ft kára merült fel. Kártérítési igényt azonban a felperes az elsőfokú eljárásban az alperessel szemben ezen a jogalapon nem érvényesített, így e kérelme a Pp. 247. §-ában foglaltakra figyelemmel a Pp. 146. 134