Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

szerint ugyanis ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Érvényes adásvételi szerződés hiányában pedig a felperes által az alperesek jogelődjének átadott foglalót az alpe­resek nem tarthatják meg (Ptk. 243. §). Nem alapos az alpereseknek a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett beszámítási igénye sem. Érvényes szerződés hiányában ugyanis a felpe­res terhére szerződésszegés nem állapítható meg, de ugyanígy nem ró­ható fel a felperes terhére a vételi ajánlattól való elállás sem. A Ptk. 212. §-ának (1) bekezdése szerint aki a szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. A Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. polgári elvi döntésének IV. pontja szerint azonban az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szóbeli ajánlat ajánlati kötöttséget nem von maga után, mert ingatlan tulaj­donjogát átruházó szerződés megkötésére ajánlatot is csak írásban lehet tenni ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Az olyan ajánlat pe­dig, amelyhez nem fűződik kötöttség, jogi értelmében nem is tekinthető ajánlatnak. Ezekre tekintettel a megyei bíróság nem látta szükségesnek annak a kérdésnek tisztázását, hogy a felperes az adásvételi szerződés­re vonatkozó ajánlatát feltételhez kötötte-e vagy sem. Az adott esetben tehát nincs olyan érvényes ajánlat sem a felperes ré­széről, amelynek a megszegése az alperesekkel szembeni esetleges kár­térítési kötlezettségét megalapozná. (Ptk. 318. §., 339. §). Nem kerül­het sor a Ptk. 6. §-ának alkalmazására sem. Amennyiben az alpereseket a felperesnek az érvénytelen adásvételi szerződéstől vagy a jogilag nem létező ajánlattól történt elállása folytán érte is kár, az az alpereseknek felróható okból keletkezett. Az alperesek jogelődje vagy az alperesek ugyanis a kérdéses telket egyrészt minden kötöttség nélkül másnak is eladhatták volna, másrészt pedig a felperest írásbeli ajánlattételre vagy szerződéskötésre szoríthatták volna. Minthogy nem így jártak el, az ab­ból származó esetleges kárt, hogy az ingatlant utóbb másnak értékén alul, alacsonyabb vételáron adták el, maguk tartoznak viselni. [Székesfe­hérvári Megyei Bíróság Pf. 20 558/1965. sz., BH 1966/5. sz. 4875.] e) Kötbér 91. A késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér nem követelhető akkor, ha a jogosult a késedelem miatt érdekmúlás okából elállott a jog­ügylettől. — A bíróság kioktatási kötelezettségének elmulasztása. — Ke­resetváltoztatás a másodfokú eljárásban (Ptk. 246. §, Pp. 3., 146., 247. §). Az alperes az 1965. április 5. napján kelt okirat szerint eladott a fel­peresnek egy Skoda-motort üzemképes felújított állapotban 7500 Ft-ért, és arra kötelezte magát, hogy a motort szerelésekkel együtt 1966. május 1. napján átadja a felperesnek. Kötelezte magát az alperes arra is, hogy a határidő be nem tartása esetén napi 100 Ft kötbért fizet, egyben elis­merte azt, hogy 4000 Ft-ot a felperestől átvett. A megállapodás szerint a fennmaradó összeg az átvételkor fizetendő. 133

Next

/
Thumbnails
Contents