Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
lenértékének törlesztéses megtérítésére." A megállapodásban a TEGI ^^telezettséget vállalt arra, hogy egy tenyészüszőt szállít az alperes háztáji gazdasága részére, az alperes pedig arra kötelezte magát, hogy az üsző szaporulatára az állatforgalmi vállalattal nevelési szerződést köt, az utódot felneveli, és annak átadása útján a tartozását törleszti. Tudomásul vette a megállapodásban, hogy a szaporulatot 18—22 hónapos koráig kell nevelnie, továbbá, hogy a kapott üszőért mindaddig anyagilag felelős, amíg annak a hitelezett ellenértékét le nem törleszti. A „Megállapodás" 5. pontja szerint a tenyésztő a törlesztésre kihelyezett üszőt és szaporulatát a meghitelezett vételár letörlesztéséig évente az Állami Biztosítónál a TEGI javára biztosítani és a biztosítási díjat pontosan fizetni tartozik. Ha a tenyésztő az állatot nem biztosítja, vagy a biztosítási díjat időben nem fizeti be, a TEGI jogosult a törlesztésre kihelyezett állatot a tenyésztőtől elvinni és a tenyésztőt az esetleges értékcsökkenésért felelőssé tenni. Ha az állat olyan körülmények között hullik el, vagy éri károsodás, hogy az Állami Biztosító a kárt nem téríti meg, a tenyésztő a kihelyezett üsző teljes értékét köteles 30 napon belül a TEGI-nek megtéríteni. A „Megállapodás" 6. pontja úgy rendelkezik, hogy a tenyésztő az üszőre hizlalási szerződést köteles kötni abban az esetben, ha a fedeztetési kísérlet eredménytelen és az üsző meddő marad. A 7. pont a TEGI-t az üsző és szaporulata ellenőrzésére jogosítja fel. A 8. pont szerint az üszőt és szaporulatát az átadáskor megállapított ár törlesztése előtt elidegeníteni, levágni vagy a megállapodásban rögzített célból más módon elvonni nem szabad. Az üsző és szaporulata a vételár teljes kifizetéséig a TEGI tulajdona. Az említett szerződés megkötésével egyidejűleg „eladási jegyzék" kiállítására is sor került, amely feltünteti a felek neveit, az üszőre vonatkozó adatokat, továbbá azt is, hogy az üsző értéke 8500 Ft. Az alperes az üszőt vemhesen vette át, s azt az Állami Biztosítónál 6800 Ft-ra biztosította, a biztosítási díjakat pontosan fizette. A biztosítás azért nem történt meg a 8500 Ft teljes érték erejéig, mert az Állami Biztosító a közte és a TEGI, illetőleg az Állatforgalmi Vállalat között létrejött megállapodásnak megfelelően „a kihelyezett vemhes üszők biztosítási védelmét a vásárlóérték 80%-áig vállalja". Az alperes által 1964. február 24-én átvett tenyészüsző 1964. április havában megellett, azonban az ellés következtében medencecsont-repedést szenvedett, majd egy hónapig tartó állatorvosi kezelés után — az állatorvos javaslatára — kényszervágásra került. Húsa fogyasztásra alkalmatlan volt. Az alperes a bőrért 150 Ft-ot kapott. Az Állami Biztosító — a biztosítási szerződésnek megfelelően — 6800 Ft biztosítási összeget az Állatforgalmi Vállalatnak kifizetett. A felperes pert indított az alperes ellen az üsző 8500 Ft értéke és a 6800 Ft biztosítási összeg különbözetének, 1700 Ft-nak a megfizetése iránt. A járásbíróság az alperest arra kötelezte, hogy 150 Ft-ot fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett részét helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság óvás folytán a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig részben megváltoztatta, 8* 115