Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tül ígérte kifizetni, és kérte, hogy a felperes a levélhez mellékelt kiadási jegyzéket töltse ki, írja alá és postafordultával küldje el. A felperes a meghagyásnak eleget tett, az alperes azonban a 7800 Ft vételárat nem fizette meg. Ezért a felperes pert indított, és a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 7800 Ft, annak a keresetlevél beadásától járó évi 5% kamata és a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Téves a másodfokú bíróságnak a Ptk. 184. §-ával kapcsolatos érvelése. A társadalmi tulajdon valóban fokozott védelemre szorul, és a szövetkezeti tulajdon védelme az állampolgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más szervezetek alapvető kötelessége. A szövetkezeti tulajdon megóvásában és védelmében minden szövetkezeti tagtól fokozott gondosságot kell elvárni. A szövetkezeti tulajdonnak a törvényben biztosított fokozott védelme azonban nem teszi érvénytelenné azokat az ügyleteket, amelyeket a szövetkezet, illetőleg az annak képviseletére jogosult személyek a forgalmi ügyletekre meghatározott előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kötnek. A harmadik személlyel szemben vállalt érvényes kötelezettségét a szövetkezet akkor is teljesíteni tartozik, ha az egyébként a szövetkezet részére már nem is előnyös. [P. törv. IV. 21 379/1964. sz., BH 1966/5. sz. 4874. Teljes szövegben L. 86. sorsz. alatt.] k) A birtokvédelem 80. I. Birtokháborítás. II. Birtokháborítás megszüntetése iránt indított perben az eljárás felfüggesztése (Ptk. 188. §, Pp. 152. §). A perbeli kertes házingatlan, amelynek egész alapterülete 3159 m2, az alperes tulajdona. Az ingatlanon három különálló épület van, az egyik épületnek — amelyben három szobából, hallból álló összkomfortos lakás van — több mint 30 éve a felperes a bérlője, aki a bérleménye előtt levő teraszt és a körülötte elterülő kertrészt ugyanezen idő óta használja. Az alperes 1964-ben a perbeli ingatlan egy részét értékesíteni akarta, s ehhez ennek megosztása vált szükségessé. Az ingatlan területének megosztásához az építésügyi hatóság elvi hozzájárulását adta, az alperes e hozzájárulás birtokában hozzákezdett a terület átalakításához, s ennek során a felperest a terasz és a kertrész használatában megháborította. A felperes keresetében a birtokháborítás megszüntetésére és az attól való eltiltásra kérte az alperest kötelezni. Az alperes viszontkereseti kérelmet terjesztett elő, és a felperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy az építésügyi hatóság megosztást engedélyező határozata alapján a bejárati kaput a tervrajznak megfelelően áthelyezze. Ennek végrehajtása pedig a felperes által használt kertrész szűkítését és a terasz lebontását eredményezné. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperessel szemben birtokháborítást követett el, de mellőzte az alperesnek 112