Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

a birtokháborítástól való eltiltását. A viszontkereseti kérelemnek helyt adott, és a felperest a viszontkereseti kérelemben foglaltaknak megfelelően annak tűrésére kötelezte, hogy a hatósági kitűzés alapján a kertrészt s a teraszrészt bocsássa az alperes rendelkezésére. A felperes által benyújtott fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a tárgyaláson becsatolt okiratok alapján azt állapította meg, hogy a telek megosztása tárgyában az államigazgatási hatóság érdemi határozatot még nem hozott, csupán elvileg járult hozzá a megosztáshoz. Ez a hozzájárulás pedig — az államigazgatási hatóság értesítése szerint is — még nem tekinthető az ügy érdemében hozott határozatnak. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztette, és arra utasította az alperest, hogy a telek megosztása iránt az államigazgatási eljárást harminc nap alatt tegye folyamatba, és azt bíróság előtt igazolja. A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes keresete birtokháborítás megszüntetésére irányult. Márpedig a Pp. 152. §-ának (3) bekezdése szerint a birtokháborítás megszüntetése iránt indított pert az (1) és (2) bekezdés alapján — amelyre a másodfokú bíróság e határozatát alapította — felfüggeszteni nem lehet. Az kétségtelen, hogy az alperes viszontkereseti kérelmének eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függött, amelynek tárgyában az eljárás államigazgatási hatáskörbe tartozott, így ebben a vonatkozásban tehát fennállottak a Pp. 152. §-a (1) bekezdésének előfeltételei. Ettől függetlenül azonban a felperesnek a birtokháborítás megszüntetésére irányuló kereseti kérelme érdemben elbírálható, ebben a vonatkozásban tehát a per tárgyalásának felfüggesztése mindenképpen törvénysértő. [P. törv. III. 20 534/1965. sz., BH 1966/2. sz. 4764.] 81. Közút egy részének birtoklása és tulajdona kérdésében felmerült jogvita (Ptk. 7. §, 1962. évi 21. sz. tvr. 8. §). A II. r. alperes bejelentést tett a községi tanácshoz, amelyben azt sérelmezte, hogy az ingatlana mellett húzódó út egy részét a szomszédja, — e per I. r. alperese — és fia a IV. r. alperes önkényesen elfoglalta és azon fákat is ültetett. A községi tanács vb a bejelentés alapján vizsgálatot tartott. Megállapította, hogy a bejelentés alapos ugyan, de nemcsak a nevezett alperesek, hanem a bejelentő II. r. alperes is foglalt el területet a közútból. E vizsgálat eredményeként a községi tanács vb titkára határozatával arra kötelezte az I. r. ahoerest, hogy „a 601/42. hrsz. számú belterületi földútból elbirtokolt 7 D-ölnyi", a II—III. r. alpereseket pedig, hogy ugyanebből a földútból „elbirtokolt 43 D-ölnyi elbirtoklást" szüntessék meg és az út eredeti birtokállapotát állítsák vissza 15 napon belül. E határozat kapcsán keletkezett perben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 601/42. hrsz. út határvonalai az alperesek ingatlanai közti részen az igazságügyi mérnökszakértő által megállapított helyen vannak. Ezért az I. és IV. r. alpereseket arra kötelezte, hogy a kerítést az épület fennállásának idejéig az épülettel egy vonalba, az épület esetleges lebontása esetén pedig a kitűzött határvonalra helyezzék át. Az összes 8 Polgári Jogi Döntvénytár 113