Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

s minthogy a kereset a kivetésnek ezt a jogalapját támadja, a kereseti követelés érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozik. Arra tekintettel tehát, hogy adófizetési kötelezettség szempontjából külön kivetési alapot jelent a bornak 25 literen felüli értékesítése, és önálló adófizetési kötelezettséget állapít meg a 25 literes vagy annál kisebb tételekben való értékesítése, — nem jelent összegszerűségi vitát, ha az válik kérdésessé, hogy a bor értékesítése 25 litert meghaladó tételekben vagy pedig 25 literes vagy annál kisebb tételekben került-e értékesítésre. Összegszerűségi vita csak akkor forog fenn, ha az válik vitássá, hogy menynyit tesz ki az adóalap, vagyis a borforgalmi adó vonatkozásában az a bormennyiség, amit 25 litert meghaladó vagy pedig 25 literes, illetőleg annál kisebb tételekben történt értékesítés esetén a kivetés alapjául elfogadták. Ennek vizsgálatába a bíróság valóban nem bocsátkozhatik. Vizsgálat tárgyát csak az adófizetési kötelezettség fennállása képezheti, vagyis az, hogy van-e a kivetésnek jogalapja. Minthogy a jelen esetben a vita tárgyát a kifejtettek szerint az képezi, hogy fennáll-e a 2/1960. (I. 22.) PM sz. rendelet 3. §-a (1) bekezdése c) pontjának 3. alpontjában meghatározott adófizetési kötelezettség, a bírósági hatáskör megállapításának volt helye. (Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. III. 22 574/1963. sz. BH 1965/2. sz. 4336.)* 588. Jövedelmi adó kivetése jogosságának kérdése [1957. évi IV. tv. 57. § (1) bek. e) pontja, 11/1961. (IV. 30.) FM sz. r. 7. § (1) és (2) bek., 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. r. 1. §]. A felperes 1960. július 1-én megállapodott a mezőgazdasági termelőszövetkezettel, hogy a termelőszövetkezetnél munkaegység ellenében elvégzi az asztalosmunkát, míg a termelőszövetkezet által a lakosság részére vállalt asztalosmunkáért megkapja a nettó jövedelem 50%-át. A községi tanács vb pénzügyi csoportja jövedelmi adó fizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán a járási tanács vb pénzügyi osztálya a pénzügyi csoport határozatát helybenhagyta. A felperes e határozat ellen keresettel lépett fel a bíróság előtt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és az államigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Minkétfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet melléktevékenységet folytasson, így azt is, hogy asztalosüzemet létesítsen a saját szükségletei fedezésére, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésére is [11/1961. (V. 3.) FM sz. rendelet 7. § (1) és (2) bekezdés]. A segédüzem létesítésének célja az, hogy biztosított legyen a termelőszövetkezet részére a különböző szakipari munka elvégzése. Az így létesített műhelyekben a szakmunkásokat elsősorban a termelőszövetkezet tagjai sorából kell biztosítani, de nincs törvényes akadálya annak sem, hogy a termelőszövetkezet a segédüzem vezetésére, vagy az üzemben munka végzésére volt kisiparost alkalmazzon. Ez utóbb említett lehetőség azonban nem szolgálhat alapul arra, hogy egyes személyek a termelőszövetkezetben kifejtett tevékenységüket ' A 2/1960. (I. 22.) PM sz. rendelet a borforgalmi adóról szóló 13/1965. (X. 1.) PM számú rendelet 37. §-a értelmében hatályát vesztette. 652