Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

nyadnak lett a tulajdonosa a felperes (szőlő). A felperessel szemben figyelembe jövő körülmény viszont az, ha — különösen a kiházasítás kapcsán — komoly rendkívüli költekezés merült fel a személyével kapcsolatban. A katonáskodás ideje alatt hazaadható jövedelme nem volt a felperesnek és ezért ez az idő ilyenként kiesik. Természetesen az is mérlegelési körbe vonandó lett volna, hogy a II. r. alperes a háztartás vezetésével és a házkörüli munkával szintén értéknövelő munkát végzett, tehát egyenlő jogú szerző félnek számít. Csak a tényállásnak a fentieknek megfelelő tisztázása után lehet ugyanis megállapítani az együttélés ideje alatt szerzett vagyonra a szerzés arányát, 5 azt, hogy a felperesnek van-e a házból kielégítésre váró igénye. Ehhez hozzájön még a felperes által 1960-ban emelt toldaléképület értékemelő hatása és csak ezt követően — a méltányosság szem előtt tartásával, de szakértő meghallgatása után — állapítható meg, hogy milyen hányadban keletkezett a házingatlanban tulajdoni igénye a felperesnek. (P. törv. I. 20 335/ 1963. sz. BH 1963/10. sz. 3726.) 47. Mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló jöld tulajdonjogának átruházása (Ptk. 117. §). (P. törv. Ill/B. 20 647/1964. sz. BH 1964/12. sz. 4244. — L. 364. sorszám alatt.) 48. Tulajdoni igény érvényesítése a meghalt eladó örökösei által az elveszett adásvételi szerződés pótlására kiállított nyilatkozat alapján [Ptk. 117. §, 54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. r. 27. §, 2/1960. (XII. 25.) IM sz. r. 81—83. §, 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 64. §]. (P. törv. I. 20 550/1963. sz. BH 1963/10. sz. 3718. —L. 760. sorszám alatt.) f) Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 49. Személyi tulajdonban levő ház (öröklakás) elárverezése esetén a bentlakó tulajdonos a lakás jogcím nélküli használójává válik (Ptk. 99. és 120 §). (PK 868. sz. BH 1965/1. sz. — L. 302. sorszám alatt.) 50. A földreform során történt házhely juttatás visszavonása a beépítési kötelezettség nemteljesítése esetén. A visszavonó határozat bírósági úton nem támadható (Ptk. 120. §, és 1957. évi IV. tv. 57. §). A fővárosi földhivatal 1948-ban a felpereseket a földreform során igénybe vett ingatlanokból házhely juttatásban részesítette. A kerületi tanács vb. építési és közlekedési osztálya az ingatlan beépítésére kötelezte a felpereseket, s miután nevezettek a kötelezésnek nem tettek eleget, a juttatást visszavonta és megállapította, hogy a szóban forgó ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államot illeti. A felperesek keresetükben az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság e végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Álláspontja szerint a juttatást visszavonó határozat gyakorlatilag „ tulaj donba57