Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

zátartozik az ingatlan tulajdonjongának átruházása, és azt tartalmazza is, akkor a palástolt szerződés érvényesnek ismerhető el. Ha azonban az írásba foglalt szerződés csupán az ingatlan használatának időleges átengedésére szolgálhat jogcímül, de az ingatlan tulajdonjogának átruházására jogcímet érvényessége esetén sem adna, akkor, minthogy az okirat a feleknek az in­gatlan elidegenítésére irányuló akaratnyilvánítását nem tartalmazza s ekként a leglényegesebb tartalmi elem nincs írásba foglalva, a palástolt szerződés leglényegesebb tartalma is csak szóbeli megállapodásként jelentkezik, követ­kezésképpen az ilyen szerződés ingatlan tulajdonjogát elidegenítő érvényes szerződésnek nem ismerhető el. (BH 1962/8. sz.) 45. Aki a Ptk. 118. §-ának (2) bekezdésében meghatározott valamely felté­tel hiányában a dolgon nem szerez tulajdonjogot, a dolog kiadása ellenében nem követelheti a dologért nyújtott ellenszolgáltatás megtérítését a tulajdo­nostól (Ptk. 117—118. és 194. §). Annak eldöntésénél, hogy a bűncselekmény útján szerzett dolog vevője követelheti-e a dolog kiadása ellenében a vételár megtérítését a tulajdonos­tól, a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése szerint átruházással — ha a törvény ki­vételt nem tesz — csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megsze­rezni. Ez alól a szabály alól a törvény a forgalom biztonsága érdekében meg­határozott szűk körben kivételt tesz. A Ptk. 118. §-a a nem tulajdonostól való tulajdonszerzést illetően különböztet a kereskedelmi forgalomban eladott és a kereskedelmi forgalmon kívül értékesített dolog, illetőleg az ilyen dolgokon való tulajdonszerzés között. Az előbbi esetben nagyobb teret enged a nem­tulajdonostól való tulajdonszerzésnek, az utóbbi esetben pedig egészen szűk körben teszi ezt lehetővé. A Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulaj­donjogot szerez, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ilyen esetben tehát két feltétele van a tulajdonjog megszerzésének: a kereskedelmi forgalomban tör­ténő vétel és a vevő jóhiszeműsége. A (2) bekezdés értelmében kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan sze­mélytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A kereskedelmi forgalmon kívüli tulajdonszerzésnek tehát három együttes feltétele van: a vevő jóhisze­műsége, a dologért ellenszolgáltatás adása és a dolognak olyan személytől megszerzése, akire azt a tulajdonos bízta. Olyan esetekben, amikor kereske­delmi tevékenységet kifejtő szervezet vásárol dolgot eladás céljára, nem ke­reskedelmi forgalomban történt vételről van szó, tehát a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt — a kereskedelmi forgalomban történt eladásra vonat­kozó — rendelkezés nem alkalmazható, mert ez a szabály csak a kereske­delmi forgalomban történt eladásokra vonatkozik, nem pedig arra az esetre, amikor a kereskedő vásárol vagyontárgyakat magánszemélytől az üzlete kö­rében. Az ilyen vásárlásokra a Ptk. 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt ren­delkezéseket kell alkalmazni. Ezek szerint pedig az is feltétele a nemtulaj­donostól való tulajdonszerzésnek, hogy a vevő olyan személytől szerezze meg a dolgot, akire azt a tulajdonos bízta. Minthogy a bűncselekménnyel szerzett dolog eladása esetén a vevő nem ilyen személytől vásárolja a dolgot, ezért a tulajdonjogot nem szerzi meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tulajdonos a 54

Next

/
Thumbnails
Contents