Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

által, hogy a másik felet meghatározott időben teendő írásbeli nyilatkozatra, illetőleg a megküldött szerződés aláírására és visszaküldésére szólítja fel. Természetes, hogy az egyik fél által aláírt szerződés formájában közölt ajánlat elfogadásának írásban kell történnie. Ez megtörténhet úgy, hogy a címzett a szerződést aláírva az ajánlattevőnek visszaküldi, de úgy is, hogy a címzett nem a szerződést írja alá, hanem írásban értesíti az ajánlattevőt az ajánlat elfogadásáról. Ez utóbbi esetben az egyik fél által aláírt szerződés (ajánlat) és az elfogadó nyilatkozat együttes tartalma szerint állapítandó meg, hogy a szerződés érvényesen létrejött-e. Az ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásából következik az is, hogy érvényesülnek az ajánlat visszavonására [Ptk. 214. § (2) bekezdése], illetőleg az elkésetten érkezett elfogadó nyilatkozatra [Ptk. 214. § (2) bekezdése] irányadó szabályok is. V. Bár a színlelt szerződések száma ma már csökkenőben van, s nem kétséges, hogy a szocialista társadalmi tudat kialakulása és annak további fejlődése, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak további tudatosítása nyomán az ilyen szerződések száma tovább fog csökkenni, ma még azonban nem elhanyagolható számban jelentkeznek. Kérdésként merült fel a bíróságok gyakorlatában a különböző színlelt szerződések (ajándékozást leplező adásvételi szerződés, adásvételi szerződést palástoló ajándékozás, haszonbérleti szerződéssel palástolt adásvétel, tartási szerződéssel palástolt ajándékozás, adásvételi szerződéssel palástolt tartási vagy életjáradéki szerződés stb.) elbírálása kapcsán az: elismerhető-e az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó leplezett szerződés érvényessége akkor, ha a színlelt (és írásba is foglalt) szerződés tulaj donátruházást nem tartalmaz (tehát pl. a felek színlelt haszonbérleti szerződést kötnek az adásvételi szerződés leplezése céljából). A Ptk. 209. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Eszerint valamely színlelt szerződés elbírálásánál nem a külső alakból, hanem a felek valóságos szerződési akaratából kell kiindulni; nem a színlelt, hanem a valóságos szerződés az irányadó, önmagában a szerződés leplezett volta (a tulajdonjog átruházási jogcímének a valóságos szerződési akarattól eltérő feltüntetése) nem eredményezi tehát a szerződés érvénytelenségét. A törvény említett rendelkezéséből azonban az is következik, hogy a leplezett szerződés érvényességi kellékeinek hiánytalanul meg kell lenniök a színlelt szerződésben. A törvény ugyanis csak a színlelést tekinti közömbösnek, de nem ad felmentést az egyéb érvényességi feltételek megtartása alól. Ezt fejezi ki az a rendelkezés, hogy a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Miután pedig a felek valóságos szerződési akarata a színlelt szerződésben burkoltan jelentkezik, mellőzhetetlen, hogy a színlelt szerződés is tartalmazzon tulaj donátruházást (bár a valóságos, leplezett szerződésben megjelölttől eltérő jogcímen). Ha ugyanis a színlelt szerződésben nem jutott kifejezésre az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szándék, hiányzik a szerződésnek ez a lényeges eleme a leplezett szerződésből is, és így a leplezett szerződés emiatt érvénytelen. Ezek szerint tehát, ha a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek lényeges tartalmához ugyancsak hoz53