Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)
fordított művelési költségeinek megtérítését követelheti. A földeknek ugyanis állami tartalék területként való hasznosítására akkor kerül sor, ha a föld tulajdoni és használati viszonyát a különböző földrendezési eljárások során már rendezték. A mezőgazdasági földek tulajdoni és használati viszonyait szabályozó 1957. évi 10. sz. tvr. és végrehajtási rendeletei az értékkülönbözet kiegyenlítése keretében biztosítják a korábbi használó részére az említett költségek megtérülését. Az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló jogszabálynak ezért nem kellett külön foglalkoznia az értékkülönbség kiegyenlítése körében már elintézett mezőgazdasági művelési költségek kérdésével. A kifejtettekből következően a Vhr. 23. §-ának helyes értelme az, hogy a községi tanács végrehajtóbizottsága által használóként kijelölt termelőszövetkezetet a vízügyi szervek kezelésében levő földek ingyenes használata illeti meg, köteles azonban megtéríteni mind azt a költséget, amely a szerv részéről az érintett föld mezőgazdasági megművelésével kapcsolatban felmerül. Ellenkező jogértelmezés mellett a termelőszövetkezetek a vízügyi szervek rovására jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutnának. Az adott esetben tehát az ingyenes használat következtében az alperest nem terheli a föld utáni használati díj fizetési kötelezettség, viszont köteles megfizetni a felperesnek a fű vetésével és a kaszáló fenntartásával felmerült költségeit. (P. törv. II1/B. 21 326/1964. sz. BH 1965/6. sz. 4282.) c) A rendelkezési jog 42. Elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan eladása a jogosult hozzájárulásával (Ptk. 114. §). (P. törv. I. 20 179/1965. sz. BH 1965/12. sz. 4708. — L. 757. sorszám alatt.) d) A tulajdonjog védelme 43. Tulajdonjog fenntartással eladott és a vevő által kézizálogba adott ingó visszakövetelése (Ptk. 115. és 263. §). A felperes 1689 Ft-ért eladott F. Gy-nek egy olajfestményt keretezve. A vétel alkalmával F. Gy. 371 Ft előleget fizetett. A fennmaradó hátralék nyolc havi egyenlő részletben volt fizetendő, s a felperes a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogát fenntartotta. F. Gy. a hátralékos vételárra még törlesztett 369 Ft-ot, az ezt meghaladó összeggel azonban adós maradt. A felperes a hátralék megfizetése iránt F. Gy. ellen pert indított. Az e perben létrejött és a bíróság által jóváhagyott egyezség szerint F. Gy. arra kötelezte magát, hogy a kereseti összeg teljes kiegyenlítéséül 1185 Ft-ot három egyenlő részletben megfizet. F. Gy. az egyezségben vállalt kötelezettségének sem tett eleget, s az ellene vezetett végrehajtás is sikertelen maradt. A felperes a tulajdonjog-fenntartással eladott képet sem tudta F. Gytől visszaszerezni, mert nevezett azt pénzkölcsön biztosítására az alperesnek kézizálogba adta. A felperes a fenntartott tulajdonjoga alapján pert indított az alperes ellen a festmény kiadása iránt. A per adatai szerint F. Gy. a kérdéses festményt 44