Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

jóval nagyobb. Az újítás az importanyag felhasználását erősen fokozza. Deviza kihatása tehát negatív. d) A szívósabb acélfajtáknál az önélezés lehetősége a bakelit szívós kötése miatt elesik, a köszörülés oxidációt, a hengerelt áru selejtességét okozza. Hogy ez milyen mértékben áll elő, az előre nem látható tényezőktől függ. (Szívósabb acélfajták aránya, köszörülés módja stb.) Mindezekre a körülményekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az alperes által a felpereseknek fizetendő újítási díjat eszmei alapon állapította meg, mégpedig az újítás népgazdasági előnyeit és hátrányait mérlegelve 10 000 Ft összegben. (Legf. Bír. Pf. I. 20 913/1963. sz. BH 1964/7. sz. 4053.) 31. Annak elbírálása, hogy van-e újítás, és az annak megvalósítása tárgyában kötött szerződés érvényes-e, akkor is bíróság hatáskörébe tartozik, ha a jogvita eldöntése közvetve az áthárítás kérdését is érinti [29/1959. (V. 10.) Korm. sz. r. 12. §; 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. r. 4. §J. Minthogy az I. r. alperes a II. r. alperes részére fizetendő újítási díjat át kívánja hárítani a felperesre, ez utóbbi pert indított az alperesek ellen annak megállapítása iránt, hogy a II. r. alperes javaslata nem minősül újításnak, és ezért az alperesek között létrejött újítási szerződés a felperes vonatkozásában érvénytelen. A kerületi bíróság a keresetet az I. r. alperessel szemben idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint a felperes, mint az újítás egyik megvalósítója és az I. r. alperes között az újítási díj áthárításával kapcsolatos vitáról van szó, márpedig a 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 12. § (3) bekezdése értelmében az áthárítási vita eldöntése döntőbizottsági hatáskörbe tartozik. A kerületi bíróság végzését mindegyik fél fellebbezéssel támadta meg. A felperes fellebbezési álláspontja szerint a kereseti igényének elbírálása az I. r. alperes vonatkozásában is bírósági hatáskörbe tartozik. Felhozta azt is, hogy a keresetlevélnek benyújtása előtt az üggyel kapcsolatban már a Központi Döntőbizottság előtt is volt folyamatban eljárás, a Központi Döntőbizottság azonban a hatáskörének hiányát állapította meg azzal az indokolással, hogy az újításokkal kapcsolatos nem áthárítási jellegű viták eldöntése az állami vállalatok egymásközti viszonyában is bírósági hatáskörbe tartozik. Az alperesek az elsőfokú bírósági végzés indokolásában foglalt azt a megállapítást támadták a fellebbezésükben, amely szerint a felperes is az egyik megvalósítója az újításnak. Az I. r. alperes a fellebbezési határidő lejárta után benyújtott beadványában a maga részéről is fellebbezéssel támadta meg az elsőfokú végzésnek a keresetlevelet vele szemben idézés kibocsátása nélkül elutasító részét. A fővárosi bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. — E döntés ellen irányuló törvényességi óvás alapos. A 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet az újításokat és a találmányokat érintő jogvitákkal kapcsolatos hatásköri kérdéseket is rendezi. Az egyes rendelkezések egybevetése, valamint általában a jogszabály egészének a szemlélete alapján ugyanis arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jogszabályalkotó szándéka szerint az újításokkal és a találmányokkal kapcsolatos mindazoknak a jogvitáknak az eldöntése a bíróság hatáskörébe tar27