Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

feltétele az 1923: V. tv-ben foglalt rendelkezések alkalmazásának — a szocialista termelési, gazdasági viszonyok között magánszemély és állami vállalat közötti viszonyban sem elvileg sem gyakorlatilag nem képzelhető el, nem helytálló. A Ptké. 95. §-a szerint a tvr. mellékletében felsorolt, a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok, illetőleg a felszabadulás előtti jogszabályok ott megjelölt rendelkezései hatályban maradnak. Ezek között szerepel a tisztességtelen versenyről szóló 1923: V. tv. is. A hatályban tartott rendelkezések által szabályozott tényállás esetén a tisztességtelen verseny állami szerv és magánszemély viszonylatában is megállapítható, mert közöttük az üzleti verseny lehetősége szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában nem kizárt. Alaptalanul hivatkozik a felperes kereseti követelésének jogcímeként az 1921: LIV. tv. 67. §-ára is. A szerzői jogi védelem ugyanis e törvényhely szerint műszaki vonatkozásban tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre terjed ki, de ezekre is csak akkor, ha a mű a szerző sajátos egyéni, eredeti alkotása. A felperes által készített kerti ollóra, amely mintának minősül, ez a rendelkezés nem vonatkozik, de egyébként is a már kifejtettek szerint nem egyéni, eredeti alkotás. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 241/1963. sz. BH 1964/6. sz. 4028.) 25. Nem jár újítási díj annak, akinek a javaslat előterjesztése munkakörénél fogva kötelessége volt [29/1959. (V. 10.) Korm. sz. r. 1. és 14. §]. Az elsőfokú bíróság a felperes 30 762 Ft újítási díj megítélésére irányuló keresetét elutasította. — Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helytálló következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy a felperes által tett, — az alperes céljait szolgáló normálnyomtávú vasútnak a tervezett salakágy helyett kavicságyazattal és útnak a tervezett andezit-alap helyett kavicsalappal való megépítésére irányuló — perbeli javaslatot az irányadó 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 1. § (3) bekezdésének b) pontja folytán újításnak elfogadni nem lehet. Nem alapos a felperesnek arra alapított fellebbezési támadása, miszerint abban a kérdésben, hogy a perbeli javaslat előterjesztése munkaköréből folyó kötelességét jelentette-e, a döntésre hivatott felettes szervnek a Magyar Beruházási Bank ellenőrzési osztályát kell tekinteni. Nem tekinthető ugyanis alkalmas bizonyítéknak ennek igazolására a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatójának a felperes által becsatolt — a fiókvezetők részére kiadott — körlevele, amely szerint a bank dolgozója más vállalathoz újítási javaslatot közvetlenül nem nyújthat be, hanem bármilyen újítási javaslatot az ellenőrzési osztálynak kell megküldeni, s az a javaslatot, ha — megállapítása szerint — az a javaslattevő munkaköri kötelességébe tartozik, nem továbbítja. A vezérigazgatónak a szóban levő körlevele a bank belső ügykezelésére vonatkozó rendelkezését tartalmazza. A Pénzügyminisztérium mint felettes szerv, a 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a felperes újítási javaslatával kapcsolatban a munkaköri kötelesség kérdésében nyilatkozott. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatójának a véleményét is figyelembe véve a Magyar Beruházási Bank ellenőrzési funkciójából következően az alkalmazottai részéről megtakarításra vonatkozóan 20