Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

res által 6 ívnyi terjedelemben 1952. április 10-én a felperesnek átadott részkézirat után a felperes az alperesnek 1962. május 2-án további 2000 Ft előleget adott, továbbá hogy az 1962. augusztus 13-án nyomdába adott — az 1963. évben kiadni tervezett művekre vonatkozó — prospektusban az alperes regényét a kiadásra tervezett művek között szerepeltette. Az ugyanis, hogy a felperes a részkézirat átvétele után kifejezetten kifogásokat nem tett, még semmi vonatkozásban nem jelentette azt, hogy a regényt kiadásra alkalmasnak tartja. E vonatkozásban a részkézirat alapján még nem tudott és nem is tartozott nyilatkozni. Ha a kiadó a teljes kézirat és az arra vontkozó lektori vélemények ismeretében az átadott kéziratot kiadásra alkalmatlannak tartja, a hivatkozott rendelet 7. §-ának (2) bekezdése két lehetőséget biztosít a kiadónak. Az egyik, hogy a kiadó a kézirat elfogadását megtagadhatja és a szerződést egyoldalúan felbonthatja, a másik, hogy méltányos határidő kitűzése mellett a mű megfelelő átdolgozását, illetőleg kiegészítését kívánhatja. Olyan kötelezettsége azonban nincs a kiadónak, hogy mielőtt a kézirat elfogadását megtagadja, a művet megfelelő átdolgozás végett vissza kell adnia. A kiadó a szerződés egyoldalú felbontásának a jogával — ha úgy ítéli meg, hogy az átadott kézirat kiadásra alkalmatlan —, indokoltan élhet. Az adott esetben a felperes a szerződés egyoldalú felbontásának a jogával élt, amikor az átadott teljes kézirat és az arra vonatkozó lektori vélemények ismeretében az 1963. február 11. és 13. napján kelt leveleiben közölte az alperessel, hogy a regény kiadására nem vállalkozhat, és ezért a megkötött szerződést felbontja. A felperesnek ez a döntése nem volt megalapozatlan. A főszerkesztőnek azt az indokolt lektori véleményét, amely szerint az alperes regénye nem jó és ezért nem adható ki, megerősíti a perben meghallgatott szakértő részletesen indokolt, meggyőző, aggálytalan véleménye, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a regény ebben a formájában kiadásra nem alkalmas. A felperes tehát indokoltan tagadta meg a kiadásra alkalmatlan kézirat elfogadását, és bontotta fel egyoldalúan a kiadói szerződést. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 333/1965. sz. BH 1965/11. sz. 4648.) cb) Űjítói jog 24. Újítás, tisztességtelen verseny, szerzői jog. [29/1959. (V. 10.) Korm. sz. r. 1. §, 12. §, 14. §, 1923: V. tv. 15. §, Szjt. 67. §.] A felperes fellebbezésében is vitatta, hogy az alperesi vállalat a felperes által mintaként átadott ágnyeső ollók alapján a szerszámgyárnál 20 000 db ágnyeső olló gyártását és szállítását megrendelte, ezzel a felperes újítási javaslatát valósította meg, illetőleg üzleti versenyt az 1923: V. tv. 15. §-ába ütköző módon folytatott, de megsértette ezzel az eljárásával a felperesnek az 1921: LIV. tv. 67. §-a szerint védett szerzői jogát is és ezért újítási díjat, illetőleg kártérítést tartozik fizetni. — A fellebbezés nem alapos. Aggálytalanul megállapítható, hogy amikor a felperes a 4 db kerti ollót, mint saját készítményét az alperesnek elküldte, nem újítási javaslatot terjesztett elő, hanem az volt a célja, hogy az alperes a kerti olló felhasználásával külföldi versenytárgyaláson vegyen részt, és ha a külföldi cég rendelését elnyeri, vele, a felperessel gyártassa az ollókat. A felperesnek az ajánlata, 18