Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

a 25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 2. § (8) bekezdése szerint csak az értékkülönbözet pénzbeli megfizetését igényelhetik jogszerűen. Amennyiben pedig a kitűzött határidőben megfelelő csereingatlant az igazgatási hatóság a felperesek részére nem jelöl ki, úgy a felpereseknek a kisajátított ingatlanuk utáni teljes készpénzkártalanításra lesz igényük. (Legf. Bír. Pf. III. 20.203/ 1962. sz., B. H. 1963/1. sz. 3412.) 70. Kisajátítási kártalanítás megállapítása. A spekulációs jelenség vizsgálata a szerzés idejének, módjának és céljának felderítésével. [Ptk. 173. §, 1955. évi 23. sz. tvr. 11—12. §, 25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 1. §]. (P. törv. eln. 22.604/1959. sz., B. H. 1960/3. sz. 2605.) 71. Kisajátítási kártalanításnál értékemelő és értékcsökkentő tényezők [25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 1. §]. Az elsőfokú bíróság az alperes által sérelmezett értékcsökkentő tényezőket kellően figyelembe vette, amikor a 15 Ft-tól 200 Ft-ig terjedő irányár '/3 részét sem kitevő kártalanítást állapított meg. A meglevő értékcsökkentő tényezők az ingatlan használati értékét ezt meghaladóan nem befolyásolják és fennállásuk mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az értéknövelő tényezők sem. Az a körülmény, hogy a kisajátított ingatlan a X. számú ipari övezetben van, s ott ingatlanforgalom gyakorlatilag nincs, nem jelenti azt, hogy az ingatlan használati értéke is a minimálisra, illetve az irányár alsó határára csökkenne. Az ingatlan hasznosítási lehetősége és beépíthetősége ugyanis a 25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint csak egyik és nem kizárólagos értékmérője a használati érték megállapításának. (Legf. Bír. Pf. III. 20.544/1962. sz., B. H. 1963/1. sz. 3414.) 72. Légköbméterszámítási mód a kisajátítási kártalanítási perekben [25/ 1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 8. §]. A műszaki érték figyelembevételével megállapítható használati érték a jelen esetben magasabb a forgalmi értéknél. A műszaki érték megállapításánál jelentőséghez jut a felülépítmény légköbméter számításának módja. A Legfelsőbb Bíróság az e perben korábban hozott határozatában is azt az állandóan követett gyakorlatát juttatta kifejezésre, hogy a légköbméterszámításnál a 84/1954. VKGM számú utasításban foglaltakat kell alapul venni. Mivel a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos gyakorlata eltérő volt, a Legfelsőbb Bíróság az e perben hozott határozatát követő időben az említett két országos főhatósággal folytatott megbeszélései alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy elfogadja és a jövőre nézve irányadónak tekinti az ÉM műszaki fejlesztési főosztálya által kiadott 1953. április 25-én kelt „Ideiglenes Műszaki Előírások (IME) 10—53" c. kiadványában foglalt légköbméterszámítási módot, (Legf. Bír. Pf. III. 20.269/1963. sz., B. H. 1963/8. sz. 3649.) 73. Kisajátítási kártalanítás beépített, a helyben szokásos házhelynagyságot meghaladó belterületi ingatlanért [25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 8. §]. Az elsőfokú bíróság a felpereseknek a helyben szokásos beépített házhelynagyságot meghaladó terület utáni követelését a 25/1957. (VI. 26.) PM sz. ren87