Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Az elviteli jog gyakorlásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a Ptk. 194. § (3) bekezdésében foglaltakra. (P. törv. 21.529/1961. sz., B. H. 1962/5. sz. 3212.) 1) Telekkönyv 62. Társasházzá átalakítás feltételei. A társasház tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelemnek a telekkönyvi hatóság helyt adott. A legfőbb ügyész a telekkönyvi hatóság végzését törvényességi óvással támadta meg. Az óvás alapos. A társasház tulajdonról szóló, ma is hatályban levő 1924. évi XII. tv. a közös tulajdonnak és e tulajdon megosztásának sajátszerű módját szabályozza. Olyan közöstulajdoni viszony megállapításáról rendelkezik, amelynél közös telken levő építményt, vagy építményeket a törvény életbelépte után állítanak elő, s a létesítmény egyes elkülönített részei jogilag is önállókká válnak, más részei pedig nem. A törvény előírása szerint az alapító okirat kiegészítő része az építménynek, vagy építményrésznek olyan tervrajza is, amely az építési engedély megadását igazoló hatósági záradékkal van ellátva. Ez a törvény külön nem szól lakásügyi vonatkozású engedélyezésről. Ez felesleges is lett volna, mert a hatálybalépése után éppen ilyen célból előállítandó és már az előállítás előtt építési hatósági engedélyezést kívánó, tehát már előre kellő ellenőrzésre kerülő létesítményekről intézkedik. Ezenkívül a törvény alkotása idején olyan lakásjogi korlátozások, amelyek ezt megkívánták volna, nem is voltak. A 4.360/1948. (IV. 25.) Korm. sz. rendelet folytán lehetővé vált a társasházalapítás már a törvény életbelépte előtt készült építményre (építmény-részre) vonatkozóan is. Sem ez a rendelet, sem a társasház-tulaj donalapítást felfüggesztő 12.260/ 1948. (XII. 4.) Korm. sz. rendeletet 1957. április 21-től kezdődően hatályon kívül helyező 1957. évi 28. sz. tvr. (12. §) nem tesz említést a társasház-tulajdon alapításának az 1924. évi XII. tv-ben megszabott kellékein kívüli egyéb követelményekről. A telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. rendelet végrehajtását szabályozó 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet 82. § (2) bekezdése, amely előírja, hogy mit kell tartalmaznia a társasház-alapító okiratnak, szintén nem említ hatósági engedéllyel kapcsolatos követelményeket, mint amelyek az alapító okirat itt megjelölt szükséges kellékein kívül a társasház-tulajdon alapításának és a telekkönyvi bejegyzésnek feltételei lennének. Mégsem lehet kétséges, hogy az építési engedélyre (az építésügyi hatóság engedélyére) az e célból előállított létesítményeknél továbbra is szükség van. Ugyanígy szükséges azonban az ilyen engedély akkor is, amikor a törvény életbelépte után alkotott, fent hivatkozott jogszabályok alapján olyan építményt alakítanak át társasház-tulajdonná, amelyet akár a törvény életbelépte előtt, akár azután nem ilyen céllal létesítettek. Ilyen esetben ugyanis az addig egy ingatlanként telekkönyvezett építmény jogilag több ingatlanra oszlik, s a részek ennek megfelelően nyernek önálló telekkönyvi létet. így még nyilvánvalóbban felismerhető az 1924. évi XII. tv. által is kifejezett 80