Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)
ság már nem illeti meg. Igaz, hogy a Ptké. 64. §-a birtokvédelemben részesíti a lakás bérlőjét mindaddig, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják, ez azonban nem jelenti azt, hogy az a személy, akinek a lakásban való tartózkodása jogcím nélkülivé vált és aki már hosszú ideje nem tartózkodik a lakásban, minden körülmények között igényt tarthat a korábbi lakására pusztán azért, mert a lakásból való távozásra kezdetben rajta\ívül álló okokból kényszerült. A per adatai szeriont a felperes már három év óta nem lakik a volt közös lakásban és ugyancsak már közel három éve keletkezett az a bírósági határozat, amely a felperest a lakás 15 nap alatti kiürítésére kötelezte. Az eltelt hosszú idő alatt a felperesnek — mint egyedülálló férfinak — feltétlenül lett volna módja arra, hogy valamilyen lakást szerezzen magának. A felperes — ha akarta volna — tudott volna magának lakást biztosítani a szülei volt lakásában, amely esetben nem került volna sor arra, hogy a lakás egyik szobájában, éspedig éppen a felperes által korábban használt szobában, albérlő lakjék. A felperesnek nincs is szándékában önként elhagyni azt a lakást, amelynek a kiürítésére pedig már évekkel ezelőtt jogerős ítélet kötelezte. A felperes kereseti igényéhez az adott körülmények között a bíróság segítséget nem nyújthat. (P. törv. 20.691/1962. sz., B. H. 1962/10. sz. 3313.) k) Birtoklás jogalap nélkül 60. Kertes családi ház birtokának visszakövetelése azon az alapon, hogy a használat jogalap nélküli, illetőleg szívességen alapul (Ptk. 193. §, 585. §). A perbeli egyetlen helyiségből álló épület Zs. Gy. tulajdona volt. Az idős, magánosan élő tulajdonos gondozása és tartása végett az alperesek 1960 novemberében hozzá költöztek, majd a telken nyári konyhát és kamrát (sufnit) létesítettek. Zs. Gy. meghalt, s ingatlanát F. F-né örökölte. F. F-né az ingatlant továbbra is meghagyta a háromgyermekes alperesek használatában. Az alperesek az F. F-nével kötött megállapodás szerint a kertet és a fákat gondozták. F. F-né az ingatlant utóbb eladta a felpereseknek, akik az alpereseknek a lakás, kert és gyümölcsös használatát felmondták arra hivatkozva, hogy az alperesek és a tulajdonos között az eltelt évek alatt lakásbérleti jogviszony nem állott fenn, a lakást a hozzátartozó kerttel és gyümölcsössel csak szívességi alapon használták, további ottlakásuk jogalap nélkülivé vált. A kerületi bíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével az alpereseket az ingatlan kiürítésére és birtokba bocsátásra kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ítélet ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos. A Ptk. 193. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. Annak megállapítására, hogy az alperesek a perbeli ingatlant jogalap nélkül birtokolják, megnyugtató peradatok nem állanak rendelkezésre. Az alperesek személyes meghallgatásuk során előadták, hogy F. F-né lakbérfizetés helyett a kert és a gyümölcsfák gondozását kívánta. Az I. r. alperes szerint a telket trágyázták is és a kerítést javították. Az ingatlan használata tehát az alperesek részéről nem minden ellenérték nélkül történt, s 77