Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A Ptké. 26. § (1) bekezdése értelmében a birtokvita eldöntése valóban a községi tanács vb-titkárának a hatáskörébe tartozik. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a tanács titkárának akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult más községi funkcionárius bírálja el a birtokvitás ügyeket és hozzon azokban határozatot. Ettől eltekintve a Ptk. 192. § (2) bekezdése, amely szerint az a fél, aki a vb. szakigazgatási szervének határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól keresettel kérheti a határozat megváltoztatását, nem értelmezhető és alkalmazható akként, hogy az ilyen keresettel megindított perben a bíróságnak joga van az eljárt végrehajtóbizottsági szerv hatáskörét is vizsgálni, s ennek eredményeként megállapítani az eljárt szerv hatáskörének a hiányát és a megtámadott tanácsi határozat hatályon kívül helyezése mellett egy másik tanácsi szervet új eljárásra utasítani. A Ptké. 29. §-a szerint ugyanis: amennyiben a Ptk. vagy ez a tvr. eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv előtti eljárásra az 1957. évi IV. tv., a bíróság előtti eljárásra viszont a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Pp. értelmében pedig a bíróságnak kizárólag a saját hatáskörét lehet vizsgálnia és csak a maga hatáskörének, vagy — egyáltalán — a bírói hatáskörnek a hiánya esetén tehet -a Pp-ben meghatározott intézkedéseket (Pp. 27—28., 129—130., 157—158. §). Az eljárt végrehajtóbizottsági szerv hatáskörének kérdésével kapcsolatban csak az illetékes államigazgatási szerveknek van joguk a hozott államigazgatási határozatot felülbírálni, s orvosolni, fellebbezés folytán, vagy hivatalból, vagy — esetleg — ügyészi óvás nyomán. Amíg ez meg nem történik, a birtokperben a bíróságra nézve a megtámadott határozat irányadó az ügy érdemét illetően és a bíróságnak azt el kell érdemben bírálnia. (P. törv. 22.340/1960. sz., B. H. 1961/10. sz. 2976.) 56. A bíróság a Ptké. 27. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles határozni, ha a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve nemcsak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozott, s az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet (Ptk. 191., Ptké. 27. §). A Ptk. 191. § (2) bekezdése szerint a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hasznok, károk és költségek kérdésében határozatot hozhat ugyan, de ez nem feltétlenül kötelessége. Amint arra a törvény javaslatának miniszteri indokolása is utal, az államigazgatási szerv a hasznok, károk és költségek tekintetében nyilván akkor fog határozatot hozni, ha ezek az eljárás során nagyobb nehézség nélkül megállapíthatók. ' Ennek figyelembevételével a Ptké. 27. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést sem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében mindenképpen köteles határozni, még akkor is, ha ebben a kérdésben az államigazgatási szerv az előtte folyó eljárás során nem határozott, s az érdekelt fél ebben a kérdésben a bíróság előtt sem-indított keresetet. A Ptké. 26. § (2) bekezdése a szakigazgatási szerv birtoklás kérdésében hozott határozatának végrehajtását szabályozva, úgy rendelkezik, hogy ezt a határozatot a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított, s e határozat végrehajtásáról is a szakigazgatási szerv gondoskodik. Ezzel szemben a Ptké. 27. § 73