Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

(1) bekezdése a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtását az illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe utalja és a (2) bekezdés szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. Nem kétséges, hogy ha a bíróság a birtoklás kérdésében indított kereset •folytán megváltoztatja az államigazgatási szervnek ebben a kérdésben hozott határozatát, ez feltétlenül kihat a birtokháborítással kapcsolatos hasznok, károk és költségek tekintetében támasztott igényekre is. Ezért rendelkezik a Ptké. 27. § (3) bekezdése úgy, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél a birtoklás kérdésében indított keresetet. Ennek azonban előfeltétele, hogy a szakigazgatási szerv a Ptk. 191. § (2) bekezdésében számára biztosított lehetőséggel élve a hasznok, károk és költségek kérdésében ugyancsak határozatot hozott, mert az utóbb idézett rendelkezés nyilván csak annak kívánja elejét venni, hogy ha a bíróság a birtoklás kérdésében hozott határozatot megváltoztatja, ne kelljen a feleknek az immár alapját vesztett, a hasznok, károk és költségek kérdésében intézkedő államigazgatási határozat hatálytalanítása iránt újabb eljárást indítania. Minthogy a Ptké. 28. §-a értelmében a bíróság előtti eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni — hacsak a Ptk. vagy a Ptké. eltérően nem rendelkezik —, a Pp. 215. §-ában foglalt rendelkezésnek ebben az eljárásban is érvényesülnie kell, vagyis a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában a hasznok, károk és költségek kérdésében a Ptké. 27. § (3) bekezdésének helyes értelmezésével csak akkor határozhat, ha az államigazgatási szerv ebben a kérdésben is határozatot hozott és az érdekelt fél az államigazgatási szerv határozatát — jóllehet csupán a birtoklás kérdésében — keresettel támadta meg. A felek érdeke és a célszerűség is azt kívánja, hogy a felmerült vitával kapcsolatos minden kérdést ugyanazon eljárás keretében döntsenek el. A bíróság tehát a Pp. 3. §-ában foglaltakra tekintettel akkor jár el helyesen, ha a peres felek figyelmét felhívja a birtoklás kérdésével kapcsolatos egyéb — így a hasznok, károk és költségek tekintetében támasztható — igényeknek ugyanezen perben való érvényesítésére, de ha ez a figyelmeztetés eredménytelen marad, ennek jogvesztő hatálya nincs. (P. K. 788. sz., B. H. 1960/ 11. sz.) 57. Birtokháborítás megszüntetése iránti perben a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek megtérítése. A szakigazgatási szerv a birtokvita elbírálása során az előtte felmerült eljárási költségek felől is dönthet. Ha az eljárás a bíróság előtt tovább folyik, e költségek viselése felől véglegesen a bíróság dönt [Ptk, 191. § (2) bek.]. Az 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam viseli, akkor irányadó, ha a törvény eredeti céljának megfelelően az eljárás tárgya államigazgatási jogvita rendezése. Mivel a birtokháborítás megszüntetése iránti eljárásnak a tárgya polgári jogalanyok között polgári jogviszony alapján keletkezett vita, a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek vise74