Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Természetes, hogy ha a T. utca megfelelővé válik arra, hogy azon az alperesek zavaró körülmények nélkül közlekedhessenek, akkor a felperesek a megszüntetése iránt újból felléphetnek. Némi útrövidítés, vagy más pusztán kényelmi szempont ugyanis a megszüntetésnek nem lehet akadálya. (P. törv. 21.363/1962. sz., B. H. 1963/8. sz. 3651.) j) Birtok és birtokvédelem 54. XXIV. sz. polgári elvi döntés. I. A birtokos birtokvédelmet akár a tényleges birtokhelyzet álapján, akár a birtokláshoz való jogára hivatkozva, általában az államigazgatási szervtől kérhet. A tulajdonos, illetőleg a birtokláshoz való joga alapján más jogosult (haszonélvező, haszonbérlő, bérlő stb.) államigazgatási eljárás nélkül akkor fordulhat a bírósághoz a dolgot ért jogellenes beavatkozás megszüntetése, illetőleg a dolog visszabocsátása iránt, ha a bírósági eljárásban a birtokláshoz való joga tárgyában is döntést kér. Ez a jog akkor is megilleti az érdekeltet, ha a birtoklá\s kérdésében az államigazgatási szerv már határozott. II. Ha az államigazgatási szerv a megszabott 15 napi határidő eltelte előtt határozathozatal nélkül a bírósághoz teszi át az iratokat, a bíróság köteles a birtokvitát érdemben elbírálni. III. Nem kell az előzetes államigazgatási birtokvédelmi eljárást lefolytatni, ha a bíróság már az ügy tárgyalásába bocsátkozott. Nincs szükség újabb előzetes államigazgatási eljárás lefolytatására abban az esetben, ha a per tartama alatt elkövetett újabh birtoksértés miatt a felek valamelyike az elsőfokú bíróság előtti eljárás során keresetet, illetőleg viszontkeresetet támaszt. (Ptk. 191. §; B. H. 1962/8. sz. 3249.) 55. Birtokháborítási perben annak vizsgálata, hogy előzőleg a tanács illetékes szerve járt-e el (Ptk. 191. §, Ptké. 26. §, 29. §). Az alperes a felperesek lakóházában bérlő; a bérleménye előtt veranda van. A felperesek panaszt nyújtottak be a községi tanácshoz azért, mert az alperes az állításuk szerint közös használatú verandáról kerti bútoraikat az udvarra dobáltatta le. A községi tanács helyszíni szemlét tartott, s a lefolytatott eljárás után a végrehajtó bizottság elnöke határozatot hozott, amellyel a felperesek birtokvédelmi kérelmét a Ptk. 191. § (2) bekezdésére hivatkozással elutasította azzal az indokolással, hogy a kerti bútorok az alperest akadályozták abban, hogy a verandáról nyíló lakásába közlekedjék, a bérlő pedig nem kötelezhető annak tűrésére, hogy a bejárata előtti verandát a bérbeadó is használja. A felperesek a tanácsi határozatot keresettel támadták meg. A járásbíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és a községi tanács vb. titkárát új eljárásra utasította azért, mert a tanács elnökének az említett eljárásra nincs hatásköre. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. — A legfőbb ügyész által az ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbi értelemben alapos. 72