Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A közös tulajdonnak a szóbeli megállapodás szerinti megszüntetése tehát maradéktalanul hatályosulhat, ha valóban létrejött, s ha az említett hatóságok engedélyezik. Ebben az esetben a felperes a vitás területre jogszerűen nem tarthat igényt. De ha a peres felek között létrejött szóbeli megállapodás csupán használati megosztást célzott volna, a felperes — figyelemmel a tudtával, sőt közreműködésével eszközölt tartós jellegű, s gazdaságilag indokolt beruházásokra — a kialakult és hosszú éveken át fennállott használati módon egyoldalú elhatározással akkor sem változtathatna, mert ez a felek megállapodásának nem felelne meg. (P. törv. 21.445/1962. sz., B. H. 1963/7. sz. 3619.) 51. Közös tulajdonnak bírói egyezséggel való megszüntetése esetén is szükséges az építésügyi hatóság engedélye (Ptk. 148. §). A bíróság jóváhagyta a peres felek között létrejött egyezséget, amely szerint a felek a perbeli ingatlan közös tulajdonát az alperesi ajánlatot rögzítő A/2, alatti vázrajz alapján megszüntetik. Az udvari melléképületet a felperes 90 nap alatt köteles lebontani. A legfőbb ügyész a járásbíróság jogerős végzése ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos. Belteleknek, különösen pedig házasbelsőségnek a megosztását a bíróság csak akkor rendelheti el, illetőleg ilyen tartalmú egyezséget csak akkor hagyhat jóvá, ha a megosztás tervezett módját az építésügyi hatóság engedélyezte. Világosan kitűnik ez a Ptk. 148. §-ának indokolásából. A járásbíróság az egyezség jóváhagyása előtt az építésügyi hatóság hozzájárulása tekintetében a helyzetet nem tisztázta. A perbeli házasingatlan területe 101 négyszögöl. Az országos építésügyi szabályrendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint zártsorú beépítési körzetben a telek szélessége 12 méternél, mélysége 25 méternél kisebb nem lehet. A felek megegyezésével kialakított telkek ennél jóval kisebbek. Tehát az idézett jogszabályi rendelkezés értelmében az ingatlan ilyen módon való megosztásához az építésügyi hatóság hozzá sem járulhatott volna. A felek az egyezségben egy udvari melléképület lebontása felől is rendelkeztek. Az egyezség ebben a tekintetben is csak akkor lett volna jóváhagyható, ha az építésügyi hatóság megfelelő hozzájárulása biztosítva van. (P. törv. 21.363/1960. sz., B. H. 1961/1. sz. 2804.)' i) Telki szolgalom 52. Telki szorgalmi jog telekkönyvi bejegyzésének tűrése (Ptk. 164., 167. §). A felperesek arra kérték kötelezni az alperest, hogy tűrje a felperesek tulajdonában álló ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető vízmerítési és szabad közlekedés szolgalmi jogának telekkönyvi bejegyzését, továbbá, hogy tűrje a felperesek e szolgalmi jogának zavartalan gyakorlását. Az alperes hivatkozott arra, hogy minden tehertől és pertől mentesen vásárolta meg a telket, továbbá, hogy a telek juttatott ingatlan volt és mint 7 A határozat ugyan a P. K. 824. sz. állásfoglalás meghozatala előtti, időszerűsége azonban ma is fennáll. 70