Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

nostárssal szemben és az értékesítést így szorgalmazza. Megtörténhetik, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni. Különélő, vagy volt házastársak közt is történhetik, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási, vagy bosszantási jellege van. A közös ingatlant esetleg özvegyi, vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést, amit á másik ellenez. Ilyen eredménnyel járhat a tulajdonosok körén kívül eső más telekkönyvi jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség ilyen, vagy olyan módon való megszüntetése az ő jogait sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tűrni. Kimerítő felsorolást e tekintetben nem lehet adni, csak azt lehet kiemelni, hogy a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak vagy más jogosultak kárára (jogaik, törvényes érdekeik csorbítására, illetéktelen előnyök elérése végett) nem lehet követelni, ilyen helyzetekben tehát a keresetet alaptalannak kell minősíteni. Ingatlan közös tulajdonának a megszüntetése iránt benyújtott keresethez mindig csatolni kell az ingatlan telekkönyvi betétjéről kiállított hiteles kivonatos másolatot, amely a 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a fennálló bejegyzéseket tartalmazza. Csak ez bizonyíthatja ugyanis a felperes tulajdonosi minőségét, amely a kereseti jog elengedhetetlen feltétele, de csak ebből állapítható meg az is, hogy kik a tulajdonostársak, akiket mind perbe kell vonni. Ebből állapítható meg az is, hogy van-e még más olyan telekkönyvi érdekelt is, akinek a perbenállása, esetleg csak a meghallgatása szükséges. A tulajdonostársakat akkor is mind perbe kell vonni, ha a kereset csak arra irányul, hogy az egyik tulajdonostárssal fennálló közösség legyen megszüntetve, mert az ilyen elrendezés is lényegesen érintheti a többiek jogait. Ha a felperes olyan szerződés alapján érvényesít tulajdonosi jogot a megszüntetés iránt, amely még nem lett telekkönyvileg érvényesítve, akkor az az ő tulajdonosi minőségét a Ptk. 117. §-ában foglaltakhoz képest még nem igazolja. Ilyenkor meg kell. kívánni, hogy a felperes a szerződést a telekkönyvben érvényesítse, mert tulajdonjogot csak a telekkönyvi bejegyzéssel szerez. Akkor is meg kell kívánni a telekkönyvi bejegyzést, ha a felperes olyan szerzésmódot állít, amely bejegyzés nélkül is tulajdonjogot eredményez (elbirtoklás, örökösödés, hatósági határozat). Az ilyen szerzések természete nyomán ugyanis vitássá válhatik, hogy az, aki magát tulajdonosnak véli, valóban az-e, s ezt a vitát csak azzal szemben lehet eldönteni, aki az így történt tulajdonszerzést kétségbe vonni jogosult, nem pedig a közösségmegszüntetés iránti perben. A közösség természetben való megszüntetése esetén a per kimenetelében az is érdekelt, aki nem tulajdonostárs ugyan, de javára a peres ingatlanon, vagy annak hányadán özvegyi jog, más haszonélvezeti jog, használati jog, tartási, vagy életjáradéki jog van bejegyezve, azonkívül, ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, a jelzálogjog jogosultját is. A közösség megszüntetése vagy annak valamelyik módja ugyanis az ő jogos érdekeiket is sértheti, s védekezésük a döntést a már elmondottak szerint lényegesen befolyásolhatja, sőt a kereset elutasítását is eredményezheti. 64