Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Ha az ingatlant telki szolgalom terheli, s a megosztás, vagy annak módja a telki szolgalmat érinti, akkor indokolt a telki szolgalom jogosultjának a meghallgatása, sőt esetleg — a fejlemények szerint — a perbevonása is. Ha az egyik tulajdonostárs házasságban él, de házastársa a telekkönyvben tulajdonostársként nincs bejegyezve, a szerzés idejére és a Csjt-nek a házastársi vagyonközösséget szabályozó rendelkezéseire való tekintettel esetleg számolni lehet azzal is, hogy az ingatlannak az egyik házastárs tulajdonaként szereplő hányada sc házastársi vagyonközösséghez tartozik. Mivel a házastárs ilyen igénye nem kötelmi természetű, ezért a házastársi vagyonközösséghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában a telekkönyvben tulajdonosként be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért ilyen esetben indokolt a perben a másik házastársat is meghallgatni, és nyilatkozatához képest kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy perbevonása szükséges-e. Természetbeni megosztás esetén a megosztás módjához államigazgatási hatósági engedély is szükséges. E kérdést még az ítélet meghozatala előtt tisztázni kell, mert ilyen engedély hiányában az egyéb szempontok alapján megfelelőnek látszó megosztást sem lehet elrendelni. Nem lehet azonban azzal megelégedni, hogy az igazgatási hatóság egy vázrajzra hozzájáruló nyilatkozatot vezet, vagy a bírósággal közli hozzájárulását, hanem olyan alakszerűén is jelentkező határozatot kell kívánni, amelyet az érdekelt felek mindegyikének kézbesítettek, s amely ellen azok így jogorvoslattal élhettek, s ekként megállapíthatólag jogerős határozat keletkezett. A bíróság akkor jár el helyesen, ha akár a felek által előterjesztett egy vagy több megosztási javaslattal, akár a bíróság előtti eljárásban kialakult gazdasági, jogi és egyéb figyelembe jövő szempontok szerint a részesek érdekének sérelme nélkül felmerült megosztási móddal kapcsolatban a feleket utasítja arra, hogy a hatósági engedély megszerzése érdekében járjanak el, s annak megtörténtéig a per tárgyalását felfüggeszti. Ugyanazon ingatlannál több megosztási mód is lehetséges és ezért az anyagi jogszabályok szerint figyelembe vehető módozatok közül többre vonatkoztatva is keletkezhetik államigazgatási engedély. Hogy anyagi jogszabályaink szerint melyik a legmegfelelőbb, azt a bíróságnak kell eldöntenie. A természetbeni megosztáshoz vázrajz is szükséges, amelynek telekkönyvi foganatosításra alkalmasnak kell lennie. Az ily irányú követelményeket a 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet tartalmazza. Ezekre az ítélőbíróságnak is megfelelő figyelemmel kell lennie, nehogy később a telekkönyvi érvényesítés ütközzék akadályba. Gondoskodni kell róla, hogy az ítéleti rendelkezés alapjához tartozó e megosztási vázrajznak egy másolati példánya az iratoknál maradjon, mert különben az ítéleti döntés után, amikor a vázrajz a telekkönyvi hatósághoz kerül, az iratok hiányosak maradnak. Az ilyen perekben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezés folytán az ítélet egész terjedelmének a felülbírálása csak akkor nem lehetséges, vagyis csak akkor lehet szó rész jogerőről, ha fellebbezéssel kizárólag az eljárási költség kérdésében éltek. Ez abból következik, hogy az érdemi döntés tárgya mindig a közösségnek az érdekek sérelme nélküli megszüntetése, az pedig, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, s ha igen, akkor mi annak a legmegfelelőbb módja, annyira egységes kérdés, hogy részben önálló eldöntésre alkalmatlanok s az ilyen részdöntések egymástól elszakítva jogerőre nem képesek. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek dologi jogi perek és 5 Polgári jogi döntvénytár 65