Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

VII. Végrehajtási árverés esetében az adós tulaj donostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése történik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. § (1) bekezdése biztosítja. VIII. A Ptk. 145. § (2) bekezdése határozza meg azokat a jogügyleteket, amelyeknek kapcsán a tulajdonostársaknak elő jogosultságuk van. Minthogy ezek között a tartási szerződés nem szerepel, nem illeti meg a tulajdonostársakat előjogosultság akkor, ha a résztulajdonos az illetőségét a Ptk. XLIX. fejezetében külön szabályozott tartási szerződéssel ruházza át. Ez egyébként a tartási szerződés alapjául szolgáló bizalmi jellegű jogviszonyból is következik. IX. Az elővásárlásra jogosult által annak megállapítása iránt indított per, hogy a sérelmére megkötött adásvételi^szerződés, vele szemben hatálytalan, értelemszerűen azt is jelenti,, hogy, plnvásárlást jogával é1nj_j£íyán. Ennélfogva tartozik egyúttal a vételi ajánlatot—elfogadó nyilatkozatot is tenni. Ezáltal — a Ptk. 376. §-ának (2) bekezdése értelmében —-^közte és az eladó tulajdonostársa között az adá$vét.pH sgprznHés az ajánlatnak megfelelő tartalommal "Ietrejiái. Ahhoz azonban, hogy ezt' a joghatást eredményezze, az elfogadó nyilatkozatnak komolynak, a teljesítőkészségnek és képességnek pedig valóságosnak kell lennie, mert egyébként a csupán bosszantási céllal, a joggal való visszaéléssel indított pereknek és az ezúton kieszközölt bírósági ítéletnek nyílna tere. Ennek megakadályozása végett, továbbá az eladó és a vevő érdekeinek kellő védelme érdekében, az említett_fgltételek meglétét a^íróság ellenőrzi. Ezért a bíróság az ellenérdekű fél kérelmére az érdemi döntés előtt felhTvhatja az elővásárlásra jogosultat arra, hogy az ajánlat szerint esetleg már esedékessé vált vételárat vagy vételárrészt_rnggfeieiő határidő alatt — az eladó, illetőleg "annyiban, amennyT&en teljesítés történt, az ő jogán a vevő javára — helyezze bírósági letétbe. Ennek megtörténtét vagy elmaradását, a Járóság az érdemj^-döntés-iafreghozatalánál -értékeli. Minthogy ezek szerint a komolysága tekintetében így ellenőrzött elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerzőjjés_-létre4en. az előbbi az ebből folyó mindennemű jogát "ugyanebben a perben érvényesítheti (tehát sikerrel kérheti például a már • bírTokM^Tepett vevőt arra kötelezni, hogy az ingatlant bocsássa az ő birtokába). X. Az elővásárlásra jogosult csak akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy a vételi ajánlat elfogadásáról nyilatkozzék, ha ismeri az ajánlatnak a kölcsönösen teljesíthető összes feltételeit. Ennélfogva vele a vételi ajánlatot — joghatályosan — teljes terjedelmében közölni kell. A Ptk. 365. § (3) bekezdésének értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. Ebből következik, hogy az elővásárlásra jogosulttal az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot — ahhoz, hogy az joghatályos légyen — írásban kell közölni. 53