Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Ha valaki valamely ingatlannak meghatározott részét elbirtokolja, akkor arra kizárólagos tulajdonjogot szerez. Ennélfogva a Ptk. 121. § (4) bekezdése szerint — szükség esetén per útján is — követelheti erre az ingatlanrészre, mint újonnan (akár más ingatlanhoz csatolással) kialakítandó önálló ingatlanra tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. Ámde belterületi ingatlan esetén annak eldarabolását, vagyis egy részének leválasztását és önálló ingatlanként kialakítását már az 1937. évi VI. tv-nek a jelenleg is hátályban levő 5. §-a is az építésügyi hatóság engedélyéhez kötötte. Ennek megfelelően írja elő az 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéssel 1961. július 1. napjával hatályba léptetett s a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet 55. § (1) és (4) bekezdése, hogy telket alakítani (ami alá tartozik a telekfelosztás, telekhatárrendezés stb.) csak a Szabályzat rendelkezései és az építésügyi hatóság engedélye (határozata), illetőleg rendelkezése szerint szabad. Ebből folyóan valamely önálló ingatlannak egy területileg meghatározott része az egységes ingatlantól elszakítottan — az építésügyi szabályoktól függően — forgalomképtelen lehet, tehát annak tulajdonjoga jogügylet útján sem szerezhető meg. A felhívott jogszabály nem is tesz különbséget a között, hogy a telek alakítása jogügylet vagy elbirtoklás útján történik-e. Mindezekből következik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telkeket, illetőleg önálló ingatlanokat, olyan határokkal kialakítani, amely a Szabályzat előírásával ellenkezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek (önálló ingatlan) kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Valamely ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, ha és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedhetővé teszik. Egyébként a tulajdonszerzésnek törvényes tilalom útjában áll, s így az nem is érvényesülhet. Minthogy pedig a jogszabály a telek alakítását nemcsak a Szabályzat előírásához, hanem az építésügyi hatóság engedélyéhez is köti, a Szabályzat alá eső esetekben az elbirtoklást állító fél köteles az építésügyi hatóság engedélyét igazolni, illetőleg szükség esetén a bíróság köteles e hatóság állásfoglalását (határozatát) kikérni. Eltérő eljárás esetén egyébként egészen felemás jogi helyzet alakulhat ki. Nevezetesen, ha a bíróság az ingatlanrész elbirtoklását a telekalakítási tilalom ellenére esetleg megállapítja, ezzel egyszersmind a tulajdonjog megszerzését is kimondja, a telekkönyvbe azonban a tulajdonjog az építésügyi hatóság engedélyének hiánya miatt nem jegyezhető be. (P. K. 820. sz., B. H. 1962/8. sz.) 35. Elbirtoklás a tulajdonostárs részéről (Ptk. 121., 140., 144. §). Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennforgását és ennek a körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal. 38