Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

gosan jogviszony a felek között, e jogviszony felmondása azonban nem esik korlátozás alá, különben sincs alakisághoz kötve. Ezért a per eldöntésénél nincs jelentőségük a lakás bérletére vonatkozó jogszabályoknak. A kerületi bíróság azonban arra sem volt figyelemmel, hogy különösen a lakás céljára szolgáló épület lebontásához szükséges az építésügyi hatóság engedélye is. De ha az építésügyi hatóság meg is adná a bontási engedélyt, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a bíróság elrendelheti a felülépítmény lebontását. Ebből a szempontból különösen annak van jelentősége, hogy az épület tartós jellegű-e, mennyiben alkalmas lakás céljára. A Ptk. 111. §-a szerint még rosszhiszemű túlépítés esetében sem kerülhet sor az épület lebontására csak akkor, ha az nem ellenkezik az okszerű gazdálkodás követelményeivel. Ezeknek a követelményeknek különösen érvényesülniük kell lakóépületek lebontásának elrendelésénél. A mai — még szűkös — lakásviszonyaink mellett lakás céljára tartósan alkalmasj ténylegesen lakott épület lebontását a bíróság nem rendelheti el, ha az az okszerű gazdálkodás követelményeivel ellenkezik. A bíróság ezzel ellenkező ítéleti döntése törvényt sért, mert a rendelkezésre álló peradatok szerint a kérdéses felülépítmény nem ideiglenes jellegű, állandó alkotóelemekből készült, a földdel szoros összefüggésben levő ház, amelyet évtizedek óta lakás céljára használnak. (P. törv. 21.760/1961. sz., B. H. 1962/4. sz. 3175.) c) A tulajdonjog megszerzése 32. XXV. sz. 'polgári elvi döntés. I. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjától szükséges — és egyben elegendő —, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a jelek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá, ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is. II. Az írásbafoglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő. III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba^ foglaltnak csak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A szerződés érvényességét azonban nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerződési nyilatkozatát, hanem mindegyik szerződő fél külön okiratba foglalt nyilatkozata révén jön létre a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása. IV. Ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatályVyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a 35