Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

b) a szabadalom megvonása, megsemmisítése, vagy terjedelmének megállapítása iránt indított keresetnek, illetőleg kérvénynek első fokú elbírálása és c) a bíróságok megkeresésére a szabadalmi leírások értelmezése. Minthogy az 1932. évi XVII. tv. 7. §-a szerint a kényszerengedély meg-" adására irányuló eljárásban megfelelően alkalmazni kell a szabadalom megvonására vonatkozó összes jogszabályokat, a kényszerengedéllyel kapcsolatos ügyek is a bírói osztály hatáskörébe tartoztak. Ez a felsorolás kimerítő, s így az 1949. évi 8. sz. tvr. 5. §-a értelmében csak ezek az iparjogvédelmi ügyek kerültek előbb a volt budapesti ítélőtábla, majd az 1954. évi 18. sz. tvr. 4. §-a alapján a budapesti fővárosi bíróság kizárólagos hatáskörébe. A szabadalom tárgyának értékesítésével, használatával kapcsolatos egyéb ügyek csak a Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján — vagyis a perben álló felek személyiségétől és a per tárgyának értékétől függően — tartozhatnak a megyei (budapesti fővárosi) bíróság hatáskörébe, egyébként általában járásbírósági hatáskörbe tartoznak. A Pp. 23. § (1) bekezdés e) pontja tehát csak az 1949. évi 8. sz. tvr. 5. §-a értelmében kizárólag a budapesti fővárosi bíróság hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozik, ami az 1/1958. (II. 16.) IM sz. rendelet 1. § (1) bekezdéséből is következik. A felperes licencdíj címén ezúttal 1105,— Ft követelést érvényesít a magánkisiparos alperessel szemben. Ez a per tárgyánál fogva nem tartozik a fent említett kimerítő felsorolású szabadalmi perek közé, s így arra a budapesti fővárosi bíróság kizárólagos hatásköre nem áll fenn, sőt a peres felek személyénél és a per tárgya értékénél fogva a Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontján alapuló megyei (fővárosi) bírósági hatáskör megállapításáról sem lehet szó. Az elnökségi tanács ezért a Legfelsőbb Bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a felmerült hatásköri összeütközést a pesti központi kerületi bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg. (P. törv. eln. 20.837/1960. sz., B. H. 1960/12. sz. 2789.) e) "Újítás 18. Viszonylagos újdonság vizsgálata újítási javaslat elbírálásánál. Az alperes a felperesnek „Egységes tűzhely öntöttvas asztallap helyett lemezasztallap" című újítási javaslatát nem fogadta el. Az UVB ama szakvéleménye folytán azonban, hogy az újítás elvileg helyes, de a bevezetésének akadálya a költséges szerszám, a megfelelő sajtológép hiánya és a szükséges lemezanyag beszerzésének nehézsége, s e miatt a javaslat nem időszerű, a jövőre vonatkozóan azonban számításba veendő, arról értesítette a felperest, hogy a javaslatát a jövőre nézve előjegyzésbe veszi. Az alperesnek a felperes újítási javaslata tárgyában 1955. február 16-án hozott határozata tehát nem jelentette az újítási javaslat elutasítását, hanem csak annak függőben tartását. Az 1956. évben az alperes főmérnökének ama megállapítása ellen benyújtott fellebbezés folytán, hogy az újítási javaslat a felperesnek hivatalból folyó 2* 19