Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

az alperestől követeljék káruk megtérítését, s az alperes esetleges megtérítési igényét P. J-ékkel szemben külön perben érvényesítheti. (Legf. Bír. Pf. II. 21.691/1961. sz., B. H. 1962/4. sz. 3176.) 132. Felelősség traktor kipufogócsövén eltávozott szikra által okozott tűzkárért (Ptk. 345., 558. §). A mezőgazdasági termelőszövetkezet szérűskertjében a káreset napján csépeltek. A cséplést az alperes üzemében levő traktorral végezték. Tűz keletkezett. Elégett a termelőszövetkezetnek a szérűskertben asztagba rakott búza-, rozs- és zabtermése. A felperesként fellépett Állami Biztosító a Ptk. 558. §-a alapján mint törvényi engedményes az alperest a tsz-nek kifizetett 37 274 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy az alperest, mint veszélyes üzem fenntartóját a kárért a Ptk. 345. §-a alapján tárgyi felelősség terheli. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a kipufogócső által okozott kár nem áll okozati összefüggésben azokkal a körülményekkel, amelyek az erőgépet veszélyes üzemnek minősítik. Alperest tehát a Ptk. 345. §-ára alapozott kártérítési felelősség nem terheli. Továbbmenően pedig, miután bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a tűzesetet mi okozta, alperesnek a kártérítési felelőssége az általános kártérítési szabályok (Ptk. 339. §) alapján sem állapítható meg. A felperes fellebbezése alapos. A nyomozati eljárás során alkalmazott szakértő véleménye alapján — amelyet támogat a tűzrendészeti hatóság megállapítása és a tanúk vallomása — aggálymentesen megállapítható, hogy a tűzesetet akkor, amikor az erőgép üzemben volt, a traktor kipufogócsövéből kipattanó szikra, illetve zsarátnok okozta. A cséplőgép traktora erőmű. Ettől nem választható el a kipufogócső, mert ez a traktornak lényeges alkatrésze, hozzátartozik az erőműhöz. Nem lehet tehát jogszerűen arra az álláspontra helyezkedni, hogy ha a traktor kipufogócsövéből kipattanó szikra okoz tüzet, ez nem hozható okozati kapcsolatba a traktorüzem veszélyességével. A Ptk. 345. § (1) bekezdése szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A (2) bekezdés szerint mentesül a felelősség alól az üzembentartó, ha a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Alperes állította ugyan, hogy a szérűskertben idegen személyek is jártak, s hogy a cséplés előtt és alatt ott dohányoztak. Nincs azonban bizonyítva, hogy a tűzesetet a dohányzás, vagy más, az alperes által felhozott körülmény okozta volna. Ellenkezőleg az előbbi megállapítás szerint a tűzesetet az alperes által üzemben tartott izzókúpos traktor cséplés közben okozta, az ebből eredő kárt tehát az alperes a károsultnak, illetve a Ptk. 558. §-a alapján a felperesnek, mint a károsult törvényi engedményesének megtéríteni tartozik. A Ptk. 345. § (3) bekezdése szerint azonban nem kell megtéríteni a kárból azt, amely a károsult felróható magatartásából származott. Az alperes állította, hogy az asztagok nem előírás szerinti távolságban voltak egymástól elhelyezve. A nem kellő távolságra való elhelyezés a kár keletkezésére és mérvére befolyással lehet és a károsult terhére esik, mert az asztagoknak nem kellő 133