Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

E tényállás mellett az alperes fellebbezése alaptalan, ellenben az ügyészség fellebbezési óvása és a felperes csatlakozó fellebbezése alapos. A földművesszövetkezet kárát jogellenesen a felek és a postai alkalmazottak, tehát többen közösen okozták. Ilyen esetben a Ptk. 344. § (1) bekezdése értelmében a károkozók felelőssége a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig a magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A károsult kára döntően az alperes felróható magatartása következtében keletkezett. A felperes nagyfokban hiszékeny, könnyelmű volt. Az alperes a felperes hiszékenységének, könnyelműségének a kihasználásával, valótlan előadásával érte el, hogy a felperes átadta neki a T-utalványtömböt. A felperesnek a kár bekövetkezésében közreható ez a felróható magatartása végeredményében az alperes vagyoni hasznát, előnyét eredményezte. A beváltott T-utalványokra kifizetett összegeket az alperes vette fel, azok az ő kezéhez folytak be, azokat egyedül ő használta fel. A felperes az alperes bűncselekményei folytán előállott vagyoni haszonból, vagyoni előnyből egyáltalában nem részesült, ennek ellenére a földművesszövetkezet károsulttal, majd a postával szemben a kárfelelősségnél fogva helyt kellett állania, a vele szemben jogerősen megítélt összegeket ki kellett fizetnie. Ilyen körülmények mellett a felek mint közös károkozók egymásközti viszonyában az anyagi igazságnak az felel meg, ha az alperes — akinek a felperes enyhébb súlyú bűntettben megnyilvánult felróható magatartásával szemben igen súlyos bűntettekben nyilvánult meg a felróható magatartása — a felperesnek megtéríti a károsultaknak kifizetett — keresetbe vett — teljes összeget, különösen kiemelve azt, hogy az alperes a felperes tudta, hozzájárulása, beleegyezése nélkül kizárólag egymaga jutott a bűncselekménnyel szerzett tiltott vagyoni előnyhöz. A felek belső viszonyában tehát a felperes kereseti követelése a Ptk. 344. § (1) bekezdése értelmében megalapozott, mert a közösen károkozók belső viszonyában a kárt az köteles viselni, aki a vagyoni előnyhöz jutott. (Legf. Bír. Pf. IV. 20.568/1962. sz., B. H. 1963/3. sz. 3489.) c) Veszélyes üzem működéséből eredő károk 125. I. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett károk megtérítésénél a Ptk. 345. és 339. §-aiban foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. II. Veszélyes üzem károsodása esetén a veszélyes üzem üzembentartóját megillető kártérítés megállapításánál az üzembentartó terhére — a károkozó, vagy az 5 netáni felróható közrehatása mellett — az üzem veszélyességét is figyelembe kell venni, amennyiben az a veszélyes üzem károsodásában közrehatott. A kártérítés alóli mentesülés megállapításánál az üzem veszélyessége nem vehető figyelembe akkor, ha a veszélyes üzem nem károsodott s az öt terhelő felelősség alóli mentesülésre a károsult felróható magatartása [345. § (3) bek.] szolgál alapul (Ptk. 345. §). A Ptk. felelősségi rendszere a jogellenessé nyilvánított társadalomellenes magatartások elleni védekezésre, ezek megelőzésére törekszik (prevenció). 120