Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

105. A társadalombiztosítási szervet törvényi engedmény alapján megillető igény elévülése. (Legf. Bír. Pf. IV. 22.161/1960. és Pf. IV. 20.525/1961. sz., B. H. 1962/11. sz. 3347.) 106. A Nyugdíjtörvényen alapuló megtérítési igény elévülése. (Legf. Bír. Pf. IV. 20.581/1961. sz., B. H. 1962/11. sz. 3348.) 107. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által vagy ellen támasztható egyes követelések elévülése. (P. K. 800/15. sz., B. H. 1961/8—9. sz.) 108. Az árut szállító vállálát által kölcsönadott göngyölegek (zsákok) késedelmes visszaadásán alapuló követelés az elévülés szempontjából a szerződéses viszonyból eredő pénzkövetelésnek minősül. (Ptk. 324—327. §.) Igaz ugyan, hogy a felek szerződése a zsákokról nem szól. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a -zsákokra vonatkozóan a felek között nem jött létre szerződéses viszony. A Ptk. 216. § (1) bekezdése értelmében a felek szerződést köthetnek írásban, szóban, sőt ráutaló magatartással is létesülhet szerződés. Azzal, hogy a felperes az alperesnek szolgáltatott vetőmagot zsákokban adta át és az alperes a zsákokat átvette, a felek között a zsákok vonatkozásában is szerződéses viszony keletkezett. Ennek a megállapodásnak pedig kötelező tartalmát képezi a 2.800—44/1952. (Tg. É. V. 27.) OTÁH számú utasításnak az- a rendelkezése, hogy a vetőmagos zsákokat 30 napon belül vissza kell küldeni, késedelmes visszaküldés esetén pedig kölcsöndíj számítható fel. Ennek érvényesítésénél alkalmazni kell a Ptk. 327. § (1) bekezdésében foglalt azt a szabályt, amely szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja. (P. törv. II. 22.336/1961. sz., B. H. 1963/1. sz. 3417.) Felelősség szerződésen kívül okozott károkért a) A kártérítés általános szabályai 109. Kártérítésnél elvárhatóság (Ptk. 339. §). Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes állami gazdaság kártérítő felelősségét amiatt, hogy 1960 nyarán a felperesek mintegy 9 kat. hold beporzási állapotba került tengeri termését lecímereztette és ennek következtében a felperesek terméskiesésben jelentkező kárt szenvedtek. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokaihoz az alábbiakat fűzi hozzá. A Ptk. 339. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a jogellenes károkozás esetén a károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes az elvárhatóság körében a föld használata felett rendelkező vízügyi szervhez írt leveleire és a csatornaőr felé tett közlésre hivatkozott. E két ténykedésével az alperes kétségkívül a károsodást kívánta megelőzni, önmagukban azonban ezek az eljárások nem alkalmasak olyan megállapításra, hogy az alperes eleget tett annak a kötelezettségének, amely 102