Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy elbirtoklás útján az egyik tulajdonostárs is megszerezhesse a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát. A Ptk. 140. §-a szerint azonban a közös tulajdonnal velejár a mindegyik tulajdonostársat megillető' birtoklási és használati jogosultság, amelyet egyik tulajdonostárs nem gyakorolhat a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére. E szabály értelmében a tulajdonostársak a saját joguk gyakorlása során mindig kötelesek szem előtt tartani a másik (többi) tulajdonostárs jogát. A birtoklás valamennyi tulajdonostársat az egész dolog tekintetében megilleti, és a hasznok a Ptk. 141. §-a értelmében tulajdoni hányaduk arányában illeti őket. Különösen ingatlanoknál azonban gyakran előfordul, hogy a tulajdonostársak a közös dolog birtoklását egymás között ténylegesen megosztják. A közös tulajdon megszüntetéséig ilyenkor is tekintettel kell lenniük egymásra, és vitáikat a Ptk. 141 —144. §-aiban foglaltak szerint kell elrendezni. így az a tulajdonostárs, aki a fennálló jogközösségre vonatkozó törvényes rendelkezésekkel ellentétesen a tulajdonostársak sérelmével birtokol, rendszerint erőszakos vagy alattomosan birtokló, s ez nem vezethet az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésre. Kivételesen azonban felmerülhet olyan eset, amikor a tulajdonostársakkal szemben az elbirtoklást az elmondottak ellenére is meg lehet állapítani. Ilyen lehet például az, amikor a tulajdonostársak a közös tulajdonukban álló ingatlan birtoklását egymás között ténylegesen úgy osztották meg, hogy az is megállapítható : e megosztást véglegesnek, a közösség teljes megszüntetésének szánták, és csak hanyagságból vagy hozzá nem értésből vagy rosszul felfogott költségkímélésből maradt el a törvényes szabályoknak megfelelő végleges rendezés. A véglegesség igényével történt ilyen fogyatékos rendezésnél a megosztás a helyes tulajdoni aránytól tévedésből is eltérhetett, de az eredetileg megjelölt ingatlanhatárvonal is eltolódhatott. Ha ilyen esetekben a kialakult birtoklási helyzet az elbirtoklási időn át sajátul való szakadatlan birtoklásként erőszak vagy alattomosság megállapíthatása nélkül külső magatartásban is megnyilvánuló módon fennállott, a Ptk. 140. § és következő §-aiban foglaltak ellenére is el kell ismerni, hogy a tulajdoni arány a birtoklásnak megfelelően eltolódott, és a közösségmegszüntetési perben is ez a tényleg kialakult helyzet érvényesül. Olyan eset is előfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs az elbirtoklási időt jóval meghaladó idő óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdonban álló dologgal senki más nem törődik, mint az azt birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekből megállapítható jóhiszeműséggel az ismeretlen helyen levő tulajdonostársak illetőségét is a sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthető ok, amely a Ptk. 123. §-ának megfelelően az elbirtoklási idő nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya. Előfordulhat olyan eset is, hogy a tulajdonostársak az egyikük illetősége tulajdonjogának az átruházása iránt szerződtek, de szerződésüket nem érvényes alakban kötötték meg, a szerző tulajdonostárs azonban e szerződés alapján birtokba lép, és az 81