Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A gyermek elhelyezése nem lehet a rossz értelemben vett alku tárgya. Ezért, ha a szülőknek a gyermek elhelyezése kérdésében való egyezsége nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá [Pp 148. § (2) bek.]. Erre irányuló kereseti kérelem hiányában is hivatalból úgy intézkedhet, ahogy az a gyermek érdekének a legjobban megfelel. A bíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt figyelmeztetnie kell a feleket, hogy megegyezésüknél ne legyenek ki nem mondott fenntartásaik, ne vezesse őket már eleve olyan szándék, hogy később majd — új perben — a gyermekelhelyezés megváltoztatását kérik. A házastársak alaposan gondolják meg, hogy milyen egyezséget kötnek egymással, mert a bíróság által jóváhagyott egyezségük köti őket; annak megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak a Csjt 18. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kérhetik, és az elhelyezés megváltoztatására később is általában csak kivételesen, a jogszabályban előírt szigorú feltételek megléte mellett kerülhet sor. A fentebb kifejtettek abban az esetben is irányadók, ha a szülőknek a gyermekelhelyezés kérdésében való megállapodására nem a házasság felbontása iránti perben, hanem külön perben került sor. III. Á bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről A Csjt 76. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Megegyezésük hiányában a bíróság határoz. A Pp 290. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől — szükség esetén — erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Ebből következik, hogy a bíróságnak szükség esetén hivatalból is intézkednie kell a gyermek elhelyezéséről. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti [Csjt 76. § (1) bek.], feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, világnézetük, erkölcsi tulajdonságaik, életmódjuk alkalmassá teszi-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálnia kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, 29