Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biz­tosítva. Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény, valamint — szükség esetén — a gyermek meghall­gatása. Pszichológiai szakvélemény beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján — az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel — várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes dön­tést. A gyermek meghallgatása akkor célszerű, ha ez az eset körülményei bő 3 követ­keztethetően valóban hozzájárulhat a gyermek valóságos érdekének a megállapí­tásához. Azok a szempontok, amelyek a gyermek elhelyezésénél általában figyelembe jön­nek, megfelelően irányadók akkor is, ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali elhelyezésre van szükség, amikor is a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz [Csjt 76. § (3) bek., Pp 287. §]. A gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárásának és mérlegelésé­nek szükségessége nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes kö­rülményeknek különösen nagy jelentőségük lehet. a) A családon belüli munkamegosztás követelménye lényegesen megváltozott annak folytán, hogy társadalmunk szocialista átalakulása eredményeként a nők túl­nyomó többsége ma már kereső foglalkozást folytat. A háztartási teendőknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs — akár férfi, akár nő —, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igé­nyelheti a gyermek nála való elhelyezését. Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egy­mással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kap­csolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen, tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat. b) A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott kör­nyezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyer­meknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetvál­tozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyer­meket megvédeni. Az állandóságra törekvés, az egészséges fejlődést elősegítő kör­nyezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermek­elhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell 30

Next

/
Thumbnails
Contents