Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

hagynia, ha a szóban levő munkák elvégzése a bíróság által meghatározott határidőn belül nem történik meg. A bíróság akkor jár el helyesen, ha az ítélet rendelkező részében kifejezetten rendelkezik arról, hogy a felmondás nem válik érvényessé, ha a munkák elvégzése a megszabott határidő alatt nem történik meg. e) A R. 78. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó — ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű — térítse meg részére a két lakás közötti értékkülönbözetet. Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, amikor a felajánlott cserelakás megfelelő ugyan, a két lakás értéke között azonban különbség mutatkozik, mert a bérlő korábbi lakása a felajánlott cserelakásnál — ennek a jogszabály szerint megállapítható megfelelősége ellenére — értékesebb. Ha azonban a cserelakás nem megfelelő, illetőleg a c) pontban említett kisebb átalakítással nem tehető megfelelővé, a felmondás érvényességét akkor sem lehet megállapítani, ha a bérbeadó az értékkülönbözet megtérítését vállalja. A felajánlott cserelakás megfelelőségének hiánya tehát — hacsak a felek erre vonatkozóan nem állapodnak meg — az értékkülönbözet megfizetésével pótolható. Mindebből az is következik, hogy értékkülönbözet megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a bérlő korábbi lakása és a felajánlott cserelakás között nincs az utóbbi lakás megfelelőségét kizáró lényeges értékkülönbség. A cserelakás felajánlásával történő felmondás érvényességének megállapítása iránt folyó perben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bérlő a bérbeadó érdekében lakáscserére, tehát a korábbi lakása elhagyására kényszerített fél, s a jogszabály — egyebek mellett — az értékkülönbözet igényléséhez való jogot is biztosítja számára. E jog érvényesülése szorosan kapcsolódik a felajánlott cserelakás megfelelősége és a felmondás érvényessége tekintetében való döntéshez. Ezért, továbbá mert a bíróság alapvető feladata az igazság érvényesülésének biztosítása (Pp. 3. §), a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a felajánlott cserelakás megfelelősége ellenére nincs-e a bérlő korábbi lakása javára mutatkozó értékkülönbség, s ennek megállapítása esetén a bérbeadót — a bérlő külön kérelme nélkül is — megtérítésre kell köteleznie. Értékkülönbözet megtérítésére csak a bérlő tarthat igényt. A R. 78. §-ának (2) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ha a felajánlott lakás a bérlő lakásánál nagyobb értékű, a bérbeadó a bérlőtől a két lakás közötti értékkülönbözetet nem követelheti. f) A R. 76. §-ának (2) bekezdése szerint a bérbeadó nem köteles a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakás van; ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. E rendelkezésből következően a felmondás időpontjában kell a bérlő tulajdonában állnia ugyanabban a városban (községben) megfelelő és beköltözhető lakásnak ahhoz, hogy a bérbeadó a szóban levő felmondási jogát érvényesíthesse. Ha a bérlő a felmondáskor rendelkezett ilyen lakással, a felmondás érvényességét — az egyéb feltéte174