Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. Ebből a rendelkezésből okszerűen következik, hogy a bérlő az említett munkák elvégzését általában akkor is tűrni köteles, ha a lakás alapterülete, helyiségeinek száma a munkálatok következtében megváltozik (pl. ha a fürdőszoba vagy más mellékhelyiség kialakítása, a lakás korszerűbb, egészségesebb beosztása ezt szükségessé teszi). A bérbeadó azonban a lakásbérletről szóló jogszabályban biztosított jogait is csak azok között a korlátok között gyakorolhatja, amelyeket a Ptk. alapelvei az alanyi jogok gyakorlására meghatároznak. Ha a munkálatok az említett jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányulnak, különösen, ha a bérlő jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vezetnének, a joggyakorlás a Ptk. 5. §-a értelmében joggal való visszaélés. Ez a törvény által tiltott cselekmény, amelyet a bérlő nem köteles tűrni. Nem köteles tehát tűrni az olyan munkálatokat, amelyek nem járnak ugyan a lakás teljes megsemmisülésével, abban azonban a bérlő érdekeit súlyosan sértő változásokat eredményeznek (pl. a lakószobák alapterülete nagymértékben csökken: a lakás helyiségeinek számát azért csökkentik, hogy az így nyert területet más lakáshoz csatolják). Az említett alapelvekből az is következik, hogy azokat a munkálatokat is, amelyeket a bérlő tűrni köteles, a bérbeadó csak úgy végeztetheti el, hogy ne eredményezzék a bérlő szükségtelen zaklatását. Ezzel áll összhangban az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet (Vhr.) 60. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a bérbeadó az őt terhelő munkákat úgy köteles elvégezni, hogy a lakás rendeltetésszerű használatát lehetőség szerint ne akadályozza. Az említett munkálatok a bérlemény tárgyában gyakran olyan változásokat eredményeznek, amelyekre tekintettel az eredeti lakásbérleti szerződés már nem maradhat fenn változatlan tartalommal. Ha tehát azok a munkálatok, amelyeknek elvégzését a fentiek szerint a bérlő köteles tűrni, a szerződés tartalmát érintő változásokkal járnak, a szerződést az új helyzetnek megfelelően módosítani kell (pl. a munkálatok következtében a lakás helyiségeinek száma, a lakás komfortfokozata, bére megváltozik). PK 56. szám A lakbérfizetési késedelem kimentésére jogi lehetőség nincs, a felmondási jog sem gyakorolható azonban rendeltetésével összhangban nem álló célra. A bérbeadó felmondhatja a bérleti jogviszonyt, ha a fizetésre megállapított időpontig a bérlő az esedékes bért nem fizette meg és a fizetésre történő írásbeli felszólításnak sem tett eleget [Ptk. 441. és 442. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rend. 7172. §]. Ez a rendelkezés a bérleti jog elvesztésével járó súlyos jogkövetkezmények terhével szorítja a bérlőt a tartozásának pontos teljesítésére. Ehhez egyébként nép166