Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

gazdasági érdek is fűződik, mert mind az állami, mind a személyi tulajdonban levő ingatlanok fenntartási költségeinek fedezését elsősorban a bérjövedelem biztosítja. Az említett anyagi jogi rendelkezések nem nyújtanak lehetőséget a bérlő mulasztásának kimentésére. Az alanyi jogok gyakorlásának a Polgári Törvénykönyv alapelveiben meghatározott korlátai azonban a felmondási jogra is vonatkoznak. Nem állapítható meg tehát a felmondás érvényessége, ha a bérbeadó a felmondási jogát a Ptk. 4. és 5. §-aiba ütköző módon gyakorolja. Ilyen helyzet áll elő különösen akkor, ha a bérlő önhibáján kívül olyan körülmények közé kerül, hogy fizetési kötelezettségét átmenetileg menthető okból nem képes teljesíteni (pl. baleset, súlyos betegség esetében) és mulasztását haladéktalanul pótolja. Csak ilyen kivételes esetben lehet megállapítani, hogy a felmondás nem felel meg a joggyakorlás társadalmi rendeltetésének. PK 57. szám A bérbeadó késedelembe esik, ha a bérlő által szerződésszerűen felajánlott lakbért nem fogadja el. Ebben az esetben a Ptk.-nak a jogosult késedelmére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 302. §-ának a) pontja értelmében a jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a lakásbérleti szerződés esetében is. Az a bérbeadó tehát, aki a szerződésben kikötött, illetőleg a jogszabályban meghatározott és a bérlő által a törvényes határidőben felajánlott lakbért nem hajlandó elfogadni, késedelembe esik. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Eszerint tehát a bérlő ilyenkor nem esik késedelembe a lakbérfizetéssel, és így a lakbérfizetési késedelem jogkövetkezményei sem alkalmazhatók. A bérbeadót ennélfogva a Ptk. 442. §-ában és az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 71. és 72. §-aiban meghatározott jogok nem illetik meg. Ha azonban a bérbeadó a bérlőjét a lakbérfizetésre felhívja és ezzel készségét nyilvánítja a teljesítés elfogadására, a bérbeadó késedelme megszűnik. Ha tehát a bérlő a felhívásban megállapított határidő alatt nem teljesít, maga esik késedelembe. Ezzel megnyílik a bérbeadó joga a késedelmes teljesítés fentebb említett jogkövetkezményeinek alkalmazására. Az, hogy a bérbeadó az esedékes lakbér elfogadását megtagadja, nem mentesíti a bérlőt a jövőben esedékessé váló lakbér törvényes határidőben történő felajánlása alól. A Ptk. 287. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kötelezett a jogosult késedelme esetén pénztartozását bírói letétbe helyezéssel teljesítse. Nem esik azonban késedelembe a kötelezett akkor, ha ezzel a lehetőséggel nem él. A bérlő sem esik tehát késedelembe egymagában azért, mert a bérbeadó által szerződésszegéssel át nem vett íakbérösszeget nem helyezte bírói letétbe. 167