Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Perújításnak természetesen helye van, ha egyébként a Pp. 260. §-ának (1) —(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállanak. Ugyancsak nem kizárt az általános kártérítésnek járadékként megítélése esetén a Pp. 230. §-ára alapított igény érvényesítése sem, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. Ez esetben — amint azt a Ptk. 358. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli — a járadékösszeg mértékének módosítását nem az általános kártérítés megállapításánál figyelembe vett körülmények indokolják, hanem a felek vagyoni, személyi, egészségi stb. viszonyaiban időközben beállott változások. PK 50. szám A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztéiül jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kárért való felelősség elsődleges módja a Ptk. 353. §-ának (1) bekezdése szerint az eredeti állapot helyreállítása. Kártérítésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Rendszerinti módja a pénzbeli megtérítés. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése korábban akként rendelkezett, hogy pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembeesés időpontjától kezdve akkor is köteles évi öt százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes, vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb; a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az 1985. január hó 1. napján hatályba lépett 1984. évi 33. számú törvényerejű rendelet 5. §-a a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdését akként módosította, hogy a késedelmi kamat mértékét évi nyolc százalékra emelte fel, amely kamatot a kötelezett akkor is köteles fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Az említett rendelkezéseknek a Ptk. 360. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel való egybevetéséből következik, hogy a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől kezdve az 1984. december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre évi öt százalék, az ezt követő időre pedig évi nyolc százalék késedelmi kamat jár, s ennek megítélése az elévülési időn belül nem mellőzhető amiatt, hogy a jogosult a kártérítési követelését késlekedve érvényesítette. A jogérvényesítéssel való késlekedés tehát nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogosult a károsodás bekövetkeztének időpontja helyett csak a kereset beadásától kap késedelmi kamatot. 158